A latin sokkal szebb.
Objektívebben: sokkal inkább megmaradt a szintetikusabb jellegű, tipológiájú, gzdagabb morfológia mellett. De valójában a vulgáris latin már a császárság korában elvált a ,,klasszikus'' latintól. A népi latinban, illetve később az úlatin nyelvekben a szórend kevésbé szabad, a morfológia redukáltabb, a nyelvtanban több funkcionalitást fejez ki a szórenddel, illetve sajátos külön erre létrejött összetett kifejezésekkel. Megjelentek az igeidő- és aspektus kifejezésére az összetett szerkezetek (persze ennek egyes elemei már a latinban is megvoltak, mint ahogy fordítva, egyes újlatin nyelvek is megőriztek még egyes ragokat). Megjelent a határozott névelő (két független módon, vagy az ille, vagy az ipse sajátos használata révén). A névszóragozás a románt kivéve mindenütt nagyon redukálódott, és a román is csak egyes részleges elemeket tudott megőrzni.
A ,,The Latin Library'' oldalon
belül külön fakkja van a ,,Neo-latin'' műveknek:
[link] /neo.html
Elnézést kérek #4 számú válaszomért, persze a neolatin is szép ebben az értelemben, sőt magam is a modern szépirodalmi művek műfordításai révén ismerkedtem a latinnal az elmúlt években. Mindenesetre ha az ember akar, sok művet elérhet így, érdekes scifiket, szépirodalmi művek eleve újkori használatú de amúgy jó esetben szintén szép latinsággal írt kiadásait:
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nyelvek_..
latin Library-ból sokszor megtörik a kimásolt link, szóval a neo-latin művek külön fakkjának linkje helyesen:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!