Miért nem beszélik már a latin nyelvet?

Rendszervakság, rendszerszintű társadalmi igénytelenség. Simán lehetne revitalizálni. Ha valaki mindennap foglalkozik vele egy kicsit egy-két órát, simán megérti a podcastokat, a vlogokat, vagy a modern szépirodalom latin nyelvre való műfordításait.

https://www.youtube.com/c/SaturaLanx

[link]

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=ZCF3FuQTwz0

Némi vígasz az ürömben, hogy a latin még csak félhalott: bár olyan fajta élete sajna nincs mint az eszperantónak (született anyanyalvi eszperantó beszélők léteznek, latin anyanyelvűek sajnos még nem), viszont latin társalgás szerencsére igenis létezik, valamennyire életbentartják a rajongók, csak sajna nem anyanyelvi beszélők, ,,csak'' kiváló, képzett beszélők között.

A latin talán kitör még egyszer innen. A szomorú inkább az, hogy értékes vadnépek nyelvészetileg is fontos nyelvei folyamtosan halnak ki, nincs értelmes nyelvmegőrző rendszer globális szinten. A szülők már csak angolul, oroszul, stb. szóval a helyi globális nagynyelven beszélnek gyerekeikhez, az öregek akik még beszélik vad őseik szent nyelvét lassanként kihalnak. Érthetetlen módon nemcsak hatóságilag nem tilos ez a borzsztó tékozlás, hanem igazából erő sincs a nyelv rendes ápplására. Persze ezeken a vidékeken többnyire rettenes nagy a szegénység, és szörnyűek a múltból, gyarmatosítás idejéből örökölt társadalmi traumák is, általában magas az alkoholizmus, öngyilkosságok aránya is, főleg a kamaszok közt. Nyilvánvaló valamiféle jövőbeli értelmes világkommunizmusban ez az őrült kulturális és emberi pazarlás, szenvedés meg fog szünni.

Amúgy inkább kb. a némethez vagy a szlovákhoz hasonlítanám. Nem egyszerű nyelv, de nem is megközelíthetetlen, és aki szeretni, és rá tud szánni napi egy-két órát, pár év múlva hozzászokik. Nem lesz rögtön teljes aktív beszédkészsége, de viszonylag hamar összeszed egy passzív szövegértéskészséget pl. ifjúsági szépirodalom, illetve könnyített szövegű klasszikus olvsmányok olvasására. Hasonlóképpen, saját szakmába vágó témában is hamar sikerélményhez jut az ember (pl. a latin Vicipaedia olvasgatása). A ChatGPT sem rossz, bár azért neki becsúsznak hibák, nem beszél bűnrondán, vannak tanulságos fordulatai, de nem éri el a műfordítói minőséget, szóval az inkább a motiváció alkalmi szintű életben tartására jó, nem alapanyagként.

Aktív beszédkészséget a ma élő latinistákkal való kapcsolattartással lehet kifejleszteni, első lépésképp viszont elég figyelni a folyamatosan frissülő podcastokat, vloggokat.

Még legyen néhány link:

van a fentieken túl is még egy rendszeres latin híradóadás is, rádiós broadcastban:

[link]

ebből például egy régebbi adásszól a NASA marsi helikopterének próbarepüléséről is (,,Volatus helicopteri in Marte planeta peractus''):

[link]

Vagy itt vannak élőnyelvi hoszabb eladások szakmabeliektől:

https://www.youtube.com/watch?v=VgVc0t9yOHg

Aki a scifiket, utópiákat szereti, főleg azok születésétől kezdve:

Holberg Lajos: Niels Klim földalatti utazása

[link]

Kepler János: Az álom

[link]

Morus Tamás: Utópia

[link]

Campanella Tamás: A nap városa

[link]

Bacon Ferenc: Új Atlantisz

[link]

John Barclay: Argenis

[link]

Joseph Hall: Mundus Alter et Idem

[link]

Köözönet a scifi-linkekért: https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nyelvek_..

1. Megszűnt a nacionalizmus miatt az a tudós, értelmiségi közeg, ahol beszélték.

2. A modern korban már nem igazán kapcsolták össze a tudományos eredményeket az ókori gondolatokkal.

3. A 19. század elején szárba szökkenő német klasszika filológia kizárta a középkori latint és a neolatint a vizsgálódása tárgyából, így teljesen marginalizálódott az egész. Amit mi 150 éve latinnak gondolunk, ahogy a latint tanították és tanítják máig (kizárólag az ókori auktorokra koncentrálva), ezt a képet a korai klasszika filológia alakította ki.

Pedig, ha (tegyük fel) valaki tényleg komolyan venné a latinnak a visszaállítását nemzetközi nyelvként, akkor az újkori, főleg 18.-19. század alatt keletkezett latin művek nyelvezetét dolgozná fel, és abból indulna ki.

[link]

[link]

[link]