Van valami kutatás arról, hogy egy magyarnak (vagy bármilyen random másik anyanyelvűnek) melyek a legkönyebben megtanulható nyelvek?

Az az érdekes, hogy elméletileg éppen egy magyarnak a manysi lenne a legkönnyebb, de szinte biztos hogy már csak az elérhető anyag kicsinysége miatt is erre nem sok kutatási anyag lehet - esetleg finnugor nyelvészek egyéni szubjektív élménybeszámolói. Diószeginek vannak érdekes egyéni feljegyzései, de ő inkább a törökségi nyelvek irányába mélyedt el.

Általános adatbázis vagy kutatás is érdekes lenne, tetszőleges nyelvre, sajnos nem tudok a témáról semmit.

Magyaroknak a török nyelv tanulásánál szoktak meglepetés-élményei lenni, - analógiák, ismerős vonások ragozások, magánhangóharmónia terén - de állítólag (személyesen sajnos sem igazolni sem cáfolni nem tudom) ezzel együtt is a törököt mégis nehéznek találják, talán kivételek vagy valami egyéb sajátosság miatt.

Eszperantónak valószínűleg majdnem minden beszélő számára van egy nagy hozott előnye az ökonomikus szerkezete és kivételektől megpucolt élettörténete révén, amire még rátesz a gazdag képzőrendszer, ami egy magyarnak akár még ismerős is lehet.

2/2 anonim ***** válasza:

100%

ppen egy magyarnak a manysi

----------------

Hogyan hogy? A magyarnak dolga ezekkel a nyelvekkel? Nenna, nem van. A magyar nyelv egy indogermán és germán nyelv.

Olyan hang, hogy tanul nem van. Logikusan az indogermán nyelvek, hisz a magyar nyelv indogemrán grammatikájú, a konkrét jelek indogermán a magyarnak innen. De a magyar germán nyelv, és az indogermán-germán vagy magyar hangeltolódástól a német és ilyen nyelv.

a törökségi nyelvek irányába mélyedt el.

-----------------

1.Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered.

A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuj a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés vahn, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon.

Vagyis: rekkni nak

rekkni ra

rekkné thé

De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang.

Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától.

Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang.

De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem.

Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár.

2.Mély? A mély hang az indogermán mel stumától ered, azt rekkja, hogy schwarz. De ez a hang igen izolált a germagyarnak innen, sokkal inkább rakni van a düh-doh stuma, ettől a dohoba hang,ez a tief.

A dunger dohoba, ha tief, vagyis schwarz, mély. Ez a hang inkább a stumanyelv részje, és a düh-doh stuma a raku.

Így nem merül, az a hang a merher, ezt a hangot arra mondjuk, ha mondjuk kenyeret merhjtünk vízina, ott mer-mar-mor-mur lesz, morsad vagyis. Vagy a hullma merher a víznek innen.

Ha dohoba vahn, úgy azt a hangot mondjuk igének, hogy dohompel. A dunger, ha tief úgy dohopa, és ha az ember bukk a víznek inett, úgy dohompel. ahogy mondjuk a Dragon Ballinnen, vagy mondjuk egy cápa a dungernak innen. Lehet látni, hogy dohonkel ott a víz, ahol a cápa dohompel.

Düh-doh stuma:

dohoba: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed

dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály

dühomba: dumb

dühembelni(nem tombol)- dohombelni

dühoma-dohoma, dohomnja

dühomojni-dohomojni, dohomáj

dühen-dohon(presenz)

dühenjni-dohonjni

dühensz-dohonsz(sz akciós)

dühenszt-dohonoszt, dohonszta

dohonkni

dohonkelni

dohonekja

dohonekelan

dohonkela

dühüng-dohong

dühel-dohol(iteratív)

dühdereg

dühor

3. Be? A be etimológiája bizonylosz, de igenstak az indogermán epi volna.

Logikusabb az ina, ez raktábban rejmed ena ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen.

Alap? Ilyen hang nem vahn, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti.

Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.

Van ugye az indogermán e gyök, ez a germagyarnak innen háromvá vált, lett e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és lett az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):

e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé vahn itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...

Három fokozat vahn így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.

A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.

Az ősmagyarnak innen három hang volt:

1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.

2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát.

3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is.

Az elő lehet vor, de az al, az inkább stak al maradna.

Ahogy:

-ina

-ona(onnan)

-ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.)

A legraktább lenne, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:

i-na

o-na

a-na

Ezt csak bemásolod készen.

Kellene valami logaritmus Béláim ez ellen.

6/6 anonim ***** válasza:

Öhm... A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a

------------

Öhm... Te se rakod, hogy olyan nyelven beszélsz, regysz, a magyar nyelv egy indogemrán és gemrán nyelv, és dolga nem van a fingár nyelvekkel, az egész olyan hibás ahogy van. Nekem ab ovo az.

A magyar nyelv fingár? A magyar nyelv egyigen ép indogemrán grammatikával bír, a hangkincsje 99 százaléknek innen indogemrán, ettől 70 germán, a magyar nyelv, nem az új-ónemmagyar nemnyelv.