A finnugor és a sumér nyelvrokonság sokak szerint miért zárják ki egymást?

ár/árvíz - (sumér: aru) (hanti: lar)

er tőből:

ered: er+ed, tán árja a többi germán

erő:ereu

erjed: a protogermán forma ereidh lehetett, az ej kausatívképzés, mint skeitan, szakajt, indogermámn erej, mint árja írja

rohan: rennen

roham: roh+ma

riad: riod, vagy ide vagy a rázhoz

erény: arnj

óriás: er-tőből, Riese, wrisja

orom: mint a görög orós, magyar belső képzés a germán ar tőből, germán om, om-val

ár:aer, ar

árt: germán artjan, szanszkrit arti, a germagyarban germán

árad: germán aer-ből, d kausatívhépzés

irigy: argi, argjó

réved: germán reven reben, refen, jelentésük réved, megindul

erdő: Arduenna , er nőni tő, meredek, magas, latin arbor fa, kurd ard fa, germán-kelta Arduenna

lehetségesen:

árna: áradó, hullámzó vagy hullám

árnava: germagyar va-vá,

rohna: árja rána, a rohn-ból germagyarul, ezért háború, ütközet

erny: indogermán erno, kausatív j-val, itt kiemelkedés, mint erény, rohan

ernyed: erno,

árny: árna, rohan, mind hullámzás, mind kiemelkdeés, mint erny

áranda: helyesen az árok

harap - (sumér: kur) (zürjén: kurćć) (votják: kurtč́i̮)

-------------

szak gyök, indogermán sek:

szakít, szakajt: germán skeitan

szakad: germán skeidan

szajha, szahajha: skeika

lekopik az sz és a k az h lesz:

hasít: germán has

hánt: germán skend, hant

háncs: germán skend, hant

had: indogermán kat, germán hadu, hodu

harap: skarp

harcol: skert

ennek hor-har változatja, mint horzsol:

harma vagy haríma,harmat: germán hríma

haráma, harama: Schramme pedig

kiesik a k és lesz s és sz:

szel: skel

szelep: olyan szó a szél-ből, hogy szelep nincs, de vahn a szel-ből,germn skelp, skelf, latin skalpó, jelentsük: mint héj, szelep, leszelnek, szelepni, szelepes, lemállott festék, szelep, mint szel, tehát részleg, és a skalp, mint szelep, tehát kopponya, szelepár mint szelő eszköz

szelíd: germn eredetű szó, a legközelebbi jelentésje a porosz schklait, amin nélkült jelent, mert szel,szeled, mint főnév, szelda mint melléknév, mint szabdal, szelíd annyi mint liberti

szelít: nincs olyan szó, hogy szeletel, de vahn olyan, hogy szelít, mint szakít, germán slítan

szab: skap, skab

sarabol: skarabon

sarló: skarló, germán ló képző

sereg: scara, scarag

serpenyő: skerbe, skerve, nja gót nőnemű képzéssel, mint skrinja, a szekrény

szirt: Skara, Schäre

lehetségesen:

szele, szelja: germán skele, skilja, eltérés

szelda: pajzs

szaba: germán skaba, ami gyalu

héba, haba, hépa, haba: kép,ami egyben cölöp is, mint koipo

saru: scaru, vágás vagy szabóeszköz, vágóeszköz

toll - (sumér: dal) (lapp: tål'kē )(manysi: tōl)

------------------

steu gyök, mint taszít:

steup: csép, germán staup

stamp: csámpál, germán stamp

stampa: csámpa, a melléknév

stauta: csata, germán stauta, ütközet

stut: csesz

csattan: stautan, stautt

stunk: csonk, germán stunk

stukr, stukkr: csokor, germán stukr

stupeo: ostoba

stobar:csáb

csoda: stow, mint stauen, stutzen, stuntjan

csöbör: stueppa, stobr, germán szó

csupa:germán stupa, mint cseszett, így azt jelenti, hogy csak, és azt mint a csámpa

csúf: stūf, mint tompa, az ilyen szavak az ütéssel függnek össze

csúnya: eredetileg germán k-val, amiből h lett, mert gyökösen nincs értelme, majd germán nja melléknévképzővel, íyg: stuknja lehetett

csuk: stuk, mint taszít, és csesz

csökken: germán stukk, tehát a csökken a csukás, a cseszés, a csámpálás miatt lesz

csuha: germán stukó, hosszú új és kapuzni(csuklya, germán l-val)

csuhé: stuk, a csu gyökből, mint stukka, csuhhé, a germán jelentésje kb. mint a magyar

csuma: csu-ból germán stumó, stomó, ami konc, a cseszésnak utana ami marad, ezért úgymond az igazi lényeg, alap, Ding an sich

csutka…

csesz-ből csésze: csihály mint germán stihál, a csi gyökből, vagy stunta, mint áll

csömör: stem, stam, stum, jelentésje, megállás, felgyülemlés, a csudulás miatt

to forma:

tol: esetleg mint tohol, vagy l képzővel

toj: germán deon, jelentésje nyomn, préselni

toll: mint ír toll, üreges, illetve stuch a toll

tosz,tasz mint taszít, vagy indogermán s, vagy a t és d, mint stoss

tompa:csámpa

tompor: vagy ide mint tompa testrész, vagy a duzzadhoz

tönk: stunk, a csonka párja

tép: steup, a csép, csáp t-s párja, esetleg germán tapia, teap, he nem a dai-hoz

tok: ami idejön

csont - (sumér: esentu) (lapp: čutta)

-----------------

Mivel a germagyarban a legtöbbször az első cs az st, ezért a csont vagy a csíjik-hez megy, vagy a csu-hoz de egyértelműbb, hogy a csíjik-hez, mint tömör, kemény, stint germánul:

csi,cso, cse mint csíjik:

csomó: germán stimó, mint halom ezért

csi+mb:csimbó, csimbók

csi+mp: csimpaszkodik, átvitten, ahogy a csimbók lóg, ahogy a koncból koloncol, mint felhúz, litván stimpú, stipt, mint nyújtózkodik

cseppű: germán staupa, steupu

csepp és csipa: az eredetje egyenlő a cseppű-vel, stipa, steppa, görögben is ebből vahn a csepp szó

csíra: stir, mint merev, csíjik, vagyis verdichten

csiríz: stieran, megkeményedik, csíjik, csomósodik, hisz a csipa az csirizesedve lesz

ide jöhetne az árja csúka, mint stúka: gyerek, de inkább jobb szó a fötusra, vagy a nem vahnó magzatra, mert a fötus csíjik, csírázik, csomósodik, a gyerek is hasonló szó, csak a ku gyökből

eszik/esz - (sumér: su) (észt: söö) (finn: syö) (mordvin: śäwi)

-----------------

Az et vagy éd és ebből esz az indogermán ed, germán ed, essen.

---------------

csillog - (sumér: zall) (manysi: śülγ)

A csillag torz, kétszeresen is, mivel nincs g, és r az eredeti. a germagyarban a cs az st, ezért az indogermán ster, ebből a latin stila, stilla, ami a Stern.

Ezt a germagyar hülyét ignoráld. Ez történik akkor, ha valaki nem olvas tudományos szakkönyveket, hanem fantaszták hülyeségeivel kezd, és kritikátlanul elhiszi, amit ott leírnak.

Az a probléma amúgy a felvetéssel, hogy annyi idő és akkor távolság választja el a két nyelvet, hogy teljesen valószínűtlen. Nem tudom egyébként, hogy amiket példának hoztál, valóban így vannak-e az adott nyelveken, de a nyelvtudomány úgy működik, hogy a legrégebbi ismert alakokat veszi és szabályos hangmegfeleléseket keres. A történelemtudományt is segítségül hívja, márpedig nem tudunk arról, hogy a sumer néppel mi történt, és nem valószínű, hogy ez a sivatagi nép átvándorolt az Ural környékére nyelvet cserélni az ugorokkal. A másik a nyelvtan. Nem elég hasonló szavak találni, nyelvtani egyezésekre is szükség lenne.

8/9 anonim ***** válasza:

100%

Ezt a germagyar hülyét ignoráld. Ez történik akkor, ha valaki nem olvas tudományos szakkönyveket,

--------------------

Mit? A tudományt? Azt az ideológiát, ami nem magyar? A fantaszta a tudomány, mert az más mint a magyar.

-----------------

úgy működik, hogy a legrégebbi ismert alakokat veszi és szabályos hangmegfeleléseket keres.

Ami csak a germánnal vahn meg. Jól vahgy ember?

-----------------

Nem elég hasonló szavak találni, nyelvtani egyezésekre is szükség lenne.

És ezt mondja egy fingrista? Minden a magyar nyelvben, minden ynelvtani egyezés az indogermán és germán. Ezt jól mondod, avagy Humbooldt:

1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]

2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.

3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.

a magyar nyelv az indogermán és germán, de te látom nem beszéled a magyart.