A magyar nyelv hogyan maradt fenn ha a 9. században betelepülő honfoglaló harcosok nagyon kevesen voltak az őshonos lakossághoz viszonyítva?

21/21 Mansour ***** válasza:

Hát, a kozmológiához, az evolúcióbiológiához és a nyelvtörténethez mindenki ért. :) De a legtöbben csak addig jutnak el, hogy az adott tudományterület szaktekintélyeit egyszerűen lehülyézik. Az már ritkább, hogy valaki egy saját alternatív elmélettel is előáll, azért ez becsülendő. Csak kár, hogy még minimális szinten sem tudja a tudományosság látszatát sem kelteni.

-----------------------------

Tudomány? A tudomány csak pejoratív lehet, és finnugor, ez nem is akar az lenni, mert nem az.

A helyzet az, hogy nem az értelmetlenségiek mondják, hogy mi a mi, hanem a nyelv maga, és a logosz és a nyelv közös. a tudomány a nyelvtörénethez nem ért, nem is érthet, mert az egy művi, nem valós dolog, ezoterikus ideológia..

Ez nem alter, mert nem lehet az, az alter az maga a tudomány, mint a vallás is az, a nyelv nem lehet véleményezés alá vonható.

tudományosság? Mint mondtam a tudomány pejoratív, de ez sokkal értelmesebb, mert a nyelv maga. Nem a tudomány mondja, hanem maga a nyelv, és a nyelv, ami Kirgen, mert van egy szelleme.

20/22 anonim ***** válasza:

Uramisten, te mit szívsz :o Közveszélyes vagy :D

ma 17:39

Privát üzenet

-------------

Tom, hogy Kipcsák vagy, de mit mondjak?

22/23 A te válaszod:

21/21 Mansour ***** válasza:

Hát, a kozmológiához, az evolúcióbiológiához és a nyelvtörténethez mindenki ért.

-----------

Hát igen, ha nem lenne a művi, a műveletség. A nyelv beszél, ami Kirgen, míg a műveletség az művi. De a 21. században a gyom felülkerekedik a művin, mert az az igazság, nem a művi.

25/25 Mansour ***** válasza:

Jóvan. De mi az a Kirgen?

-------------

A magyar nyelv entitása, a szelleme, ki beszél( bes indogermán bah, germn bah gyökből, ebből jön a bójan, ami a báj, és a boszorka is).

Kirgen nevet adtam neki, mert ez a szellem immamens, benne van a természetben. Kirgen az immanens, primitív szellem, a magyar nyelv szelleme, olyan mint Wotan, hisz az a Wut-ból ered.

De ezt írtam egy másik kérdéshez:

A fegyver(árja veader, de prtogermán) az üt gyökből ered, amikor megismerkedsz vele ez egy olyan apriori, ami egyben aposteriori, tehát észlelés után jött létre, de egyben neked apriori.

Az akarat(progermán szó lehet, görög ekón, árja wak, was), Kirgen akarja, ami egy belső szükségszerűség és természeti, mert egyhangban van az akar a természettel, a gyököt, ami az üt, ráhúzza a tárgyra, a tárgy perspektívájára, hisz az üt csak egy perpektívája, de Kirgen akarja, ami a természettel egy, azt akarja, hogy ez a perspektíva jelenjen meg.

A fegyver szóban, tehát már benne van(immanensen) az észlelés és az akarat, nem lehet mást akarni, mint a fegyvert,mert egy akrati és észlelési ügy.

Ez a helyes akarfilozófia( a német Wille-vel dolgozik, ami láci, a magyar akarral, ezért megérti), illetve helyes nyelvi vagy törzsi fordulat, illetve helyes immanenzfilozófia.

29/29 anonim ***** válasza:

Jóvan mester, de akkor mitől veri a finn vér, mitől vesi a víz, mitől "mite" a mi, stb...? Mitől számolnak úgy a manysik, mint mi? És ami a legfontosabb, miért te vagy nagy eséllyel az egyetlen a világon, akitől ezt a germagyar cuccot hallani lehet? Ezt az egészet te találtad ki, vagy valahol olvastad?

---------------

A finnugor etimológiák nagy része elmbetegség, van esetleg vagy 200 ami helyes lehet, de indogermán gyanúsak a finnugorban, a magyarban meg mindig megvoltak,mmert germán nyelv, és indogermán nyelv.

Esetleg 60 lehetséges szóról beszélhetnének, de ez nagyon kevés még a nyelvrokonságra is. A víz az inodgermán, a magyarban germán.

A től mint mondtam a germán t(onnent, t) ír dé és latin dé összeolvadása az el-val, ami az írben is megvan.

Azt tudom erre mondani, hogy esetleg volt egy protogermán, amiben az íres képzések is megvoltak, és a kelta nyelv meg egy germán nyelv, csak ha hinni lehet Grimm-nek a germán hangeltolódás a Krisztus előtti első században ment végbe, a germagyar meg ebbe tartozik.

Az írrel való összefüggés, miközben a magyar a germán hangeltolódásba tartozik, és a szavak is germánosak, és germán képzésket követnek:

nak, nek: indogermán enek, nähern, ír aig, yng, eng

ra, re: indogermán ar, ra(rend, rege, rak) ír ro

germán t: tárgyeset és lokatívus(onnent) írben dé

ír le, el

A finnugornak mondot szavak nagyobb része indogermán, mint a ki, ami kilóg a germagyar nyelvből, hisz mint már mondtam, a magyar: ha, hogy honnan, hánt, ezek germán szavak.

Ennek indogermán formája a ki: ebből jön a ként, ami:

ki+germán és indogemán ana(az és ott) + germán t és ír dé, a görög kein és keinos, ami a kén germán t nélkül.

A finnugor etimológia bebeszélések.