A magyar nyelv hogyan maradt fenn ha a 9. században betelepülő honfoglaló harcosok nagyon kevesen voltak az őshonos lakossághoz viszonyítva?

Vegyünk ragozásokat:

bírom vagy látom: germán beran bír, germán wlaitan lát, vagy laitan, ez lesz m-val, mint a protogermánban, még a germán maradékában is, mint habém, bim.

Bírom, látom germán szavak.

Ez kerül majd később a főnév után: házam, a hu gyökből, germán hus, mint az újkurdban.

Bírjam: felszólító mód, protogermán berjaum, ami itt optatív, de a germánban felszólító lett.

Bírtam: germán ta múlt idő, elbeszélő mód, majd a germán m végződés.

Bírtjam: múlt időben felszólítómód, gót dja, a gót így képzi a múlt idejű felszólító módot.

Bírok: Verlaufsform: esetleg gót uh, amit az ige végéhez csatolt, a folyamatosság kifejezésére.

A szavak: bírom, látom, bírjam, bírtam, bírok, bírtjam, látjam germán szavak, germán képzéssel.

Második személy:

bírsz: germán-gót s képző, gót bers a bírsz

bírod: indogermán d képző, mint az újkurdban

Ez a d kerül a főnév végére később, hogy kifejezze a birtokos esetet: hús+ad, mint az újkurdban.

Harmadik személy:

lát: germán laitan, lát harmadik személy nincs képezve

látja: germán laitjan, janos, kausatív és tárgyas képzés,mint az árjában.

A hús+ja birtokos képzővel van képezve.

7/11 3deciköménymag ***** válasza:

Germagyar?

Azmiaz?

Teljesen más a logikája a 2 nyelvnek.

-------------------

A germagar az, ami a germánból fajult magyarrá, mert egy germán nyelv.

A logika a germánnal és indogermánnal megegyezik.

Nem a németről van szó, hanem a germánról.

3/14 Mansour ***** válasza:

Tanultam némi germán és indoeurópai nyelvtörténetet. Bár vannak a magyar nyelvnek indoeurópai kapcsolódási pontjai, de konkrétan az indoeurópaiból, sőt még szűkebben a germánból levezetni a magyart, az marhaság, délibábos nyelvészkedés.

-------------

Ez olyan mintha magyarul tanultál volna, mert a magyar nyelv egy indogermán nyelv, germagyar. Beszélsz te magyarul?

A délibábos dolog a finugor, meg a török. Egyből kivehető, hogy a magyar nyelv egy germán nyelv.

Nyelvészkedés? Az egy pejortav dolog, ez maga Kirgen a magyar nyelv szelleme.

Te úgy látom nem tudsz magyarul.

Hozhatnék én sok meg sok példát, de valahogy nem akarnád felfogni.

14/15 anonim ***** válasza:

13. De te nem tudod! Mindjárt elmondja neked, hogy nincs Indoeurópai nyelvcsalád, hanem INDOGERMÁN van!!!444!!!

-----------

Én csak azt a szót ismerem.

Pár szó a szabályos hangmegfeletetésekről:

marok: a mar gyökből indogermán k-val, germán merk mark, a marcangol németes

nyak: hun(ken indogermán), a hu gyökből(hiba, hegy, homorú)

hun+germán ja kausatívképzés+indogermán k=nyak

ebből ered a lejt(hleit germánul) meg amúgy a lanka is

kerék: a szabályos hangmegfeletetés miatt germán szó: ku gyökből:

kengr geng haken gen

Ku tő, konyulni, vagy kony tő:

ku+p=kuf,kup

kup+a=kupa,germán és latin

kopponya=kuppjó vagy kopp+nja,jó

ku+d=kád,kadó

ku+n=ken,konyul

kunyhó=kautjó,kota

ku+ng=kengyel,kunkr,Haken,Biegung,Kunkel,

kunyk=kunkor,kunkr a kengyel

kuny+k vagy g, gneig= könyök,knick,knicks

kuny+ít vagy ed= konyít esetleg, vagy a konty, knut, knud

ku+r= kehren,ebből jöhet a a kör,mert

kur+ma=karom,kraume,mai német Krumme,krimmjan:szétmarcangol,szétkarmol

karám: kramjan,einpferchen de zerfleischen is,majd hrama karám

kur+wal=karvaly,karwail, krâwial,krauen

kur+ng=kreng, kringel Rin,korong

A honyul és a nyak egy tőből jön a kony meg a germán knei vagy knej, ez a jelen és kausatívképző, mint a látja vagy szivatja szavakban.

A magyar nyelv a germánból fajult, és a legfejlettebb indogermán nyelv lett.

A szabályos hangmegfeletetések is csak a germánból vezethetők le:

meg a germagyarban ami a germánban kifejlődött, egy példa:

sker, ker: húr, hurkl, mint hurkol, vagy hurok, hurh, ami a horog

geue: kony, kunyhó, kúp, kenygel, koron germán szavak

keue: hany, hiba, nyak, homorú germán szavak

gheu: gúva, gubbaszt, guba, göb germán szavak, és ebből a gomolyag

vagy:

ker: germán hrigo, hörög, hrenga, haang, horkan szavak

ger: károg, krahen, krak germán szvak

Vegyük a szlávnak mondot szavakat és rá a szabályt, hogy eltünik az n a szlávban:

korong: a szó a germán kreng, a ku, konyul gyökből

rend: germán raid, latin ratio, a ra és rá gyökből, indogermán ar, ra, ír or

rakonca: germán rakkunta, rahhunca

pisztráng: ez egy alpicsa szó, ami azt jelenti, hogy a gyöke nem p, hanem b, germán b-p változásos

az álfasza szó, meg azt, hogy b-p-f, mint a fakad szó, a aminek egy a gyöke a beu a puffaddal, ez meg egy álpicsa szó.

Az indogermán beu(bő, bővül) már az indogermánban kapott egy peu párt, ezért lett fakad, míg a germán beu-ből később lett, germánban a puffad.

mondatelemzés:

Mondatok,germánok mint:

honnantól látja-he rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít

vagy

A bátor a buta koponyájának a bunkót suhintja.

mondat: honnantól látja rajtam, hogy utálkodok, ódzkodok.

Honnan: alapja az indogermán ki, a magyarban a ki, ebből lesz ha, hwa.

Található a honnanban egy ana képzés, ami a germánban az, amaz, és ott, és így től is.

T: a t a germagyarban a tárgyas képzés illetve mondhatnánk lokativusnak, de a szó azt jelenti, hogy az és től, ez a latin dé, brit dé, a germánban t, mint az ennant szóban, ami az onnant, tehát ez a dé vagy té latin-brit-germán és germagyar.

el: egy indogermán tő lehet, de az írben is jelen van, mint től, a germagyarban a t és az el olvad össze.

látja: a lát a germán wlaitan, majd a w lekopik és lesz lait, leit, a szó indogermán alapja uel, ez van t-vel, ami kausatívképzés. A germagyarban kikopott az egyes szám harmadik személyben a képzés, de lett helyette látja, ami egy alapállapot,egy janos-os képzés, és azért lett harmadik szeméylben mert alapállapotot jelent.

Ra: indogermán ar, ra tőből ered, megegyezik az ír ar-, ro-val, jelentése illeszt, rak, fügen, eredetileg ige, mint a nak.

Itt megállunk az elemzésben, és megnézzük a képzéseit:

k-val: ez lesz a rak, germán rakan, ami halmoz egymásra rak, ez egyben a reich és a rex.

A rex, rich tehát a rakó, ez majd a rend szóval lesz fontos.

Rege: germán rekkan, reken, ami elmesélnit jelent, tehát ragozni, összeilleszteni, ettől lesz a ree a rege.

Rend: azt mondják, hogy a szó szláv, miközben a magyar, germagyar nyelvben megvan a töve, és más képzések is, a rend a ratio, a harmónia, mindegyik a ra tőből ered, tehát rátevés, ha a t kaustívképzés az indogermán de, do vagyis a tesz. A rend tehát illeszkedést jelent, attól lesz racionális valami, példa: van abortusz, a fecniben van valami élet védelme, eközben kirúgni a fötust maradandó jaj.

Ezt nem lehet összeileszteni, egymásra rakni, mert nem rának egymásra, multikulti, tehát irracionális.

A szlávban jövevényszónak tűnik a rend szó, a raid germánul, persze a germánban is van nd képzés, szóval lehet, hogy a rend nd képzésű.

A rex tehát az, aki rak, arról tesz, hogy az elemek rának egymásra, rátesznek egymásra.

Rím: a germánban sort jelent, rendet, illeszkedést, de azt mondják hogy a Reim viszont a francia rhtymusból jön. A magyar rím a germán, vagy a francia, én germánnak mondanám.

arány: ar, vagy rá+nja gót nőnemű képzés

ért: talán a rá ar változata, a ratio, tehát artesz, mint a reden

Ha már itt vagyunk akkor beszélünk kell az észről is. A magyargban, a germagyarban, a rend a ratio, ami más nyelvben az ész, viszont az ész az észlelésből ered, indogermán aues, germán wis.

Az ész nem török szó, hanem germagyar, a witz, ebből jön a vita szó is, ami ugyanazt jelenti, ahogy a vezet szó is. Az indogermánban három vez van, de a magyar a germánból ered, mint vezet, weisen, kausatívképzéssel. Tehát a vezet, az észt tesz, germán wisida.

Tehát a rend szó nem szláv, hanem germagyar, de térjünk vissza a rajtamhoz:

ja: birtokos képzés, gót ja, az újkurdban csinálnak ilyet, amikor mondjuk az ő-höz hozzárakják a ja birtokos képzést, ami a ja, tehát rája.

t: a tárgyalt t és dé

am: a brit nyelvben a ra után következik az am, ami igeképző eredetileg, germánban is volt, mint bim, habém, sőt, a felszólítőmód ősgermánja bírjam, berjaum, az ír nyelvben jat képzés nélkül csak rám, roim van.

Látható a rend, a rátesz, a magyar nyelv, a germagyar nyelv levezethető germán elemekkel az újkurdból és az ír nyelvből, mert egy általános rendet követ a germagyar nyelv. És ez nem csodálatos!

Ez a rend! Na de erről az elemzés végén.

hogy: hwa, ho, ha+vagy k vagy dei. A gótban láttam egy auk dei összekötést, ami lehet a vagy, mert a vagy az az auch, au tőből, ami a va. Vagy auk ei, gót ei partikellel így lenne, huk ei.

Utál: indogermán od, germán at +al képző, belőle jön az átok, az atoch

kó: jelenidőképző, és akciós, vagy mozzanatos ige, a germánban nagyon gyakoró

od: indogermánul az at

skó: ugyanaz a szerepe mint a kó-nak, a latinban is megvan.

kód, skód összetéve: a d kasuatívképző a d, ami a tesz, do: szakad, skaidan

De egészítsük ki a mondatot:

Honnantól látje-he rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít.

He: indogermán erősítőpartikel, ez ugyanaz, mint az engem-ben a g, a he az árjás

Őrjít:

wrijten `drehen'.

uer tő vagy re tő: őr, ír ér, ör,far, fer,

farkas: wargs, wargr

féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,

öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese

őrül: wóra

wreng, wrjitn: őrjön, örjít

irha: wrihan, wriha, befedni, burok,

ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)

redő: wriþō

varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban

orsó?

örvény mint warp, vagy a hwarwa

irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

A mondat: honnantól látja-he rajtam, hogy utálkodok, ódzkodok, engem őrjít, egy germán mondat, kisebb árjás-indogermán beütéssel.