Mindenki a nőket okolja azért, mert nem elég a születendő gyermek. Az egyetem, karrier mellett döntenek egyre többen. Tényleg a nők a hibásak ezért?

Hát figyelj, nekem ugyan van diplomám (gazdasági), de sosem voltam karrierista, sosem törtem vezető pozícióba, mindig is amolyan beosztotti értelmi munkára vágytam, amiből annyi van, mint a tenger... Van amihez várnak diplomát, de sokhoz nem. Nem azt néztem kereséskor, hanem, hogy el tudom-e maximális végezni, és lenne- e kedvem hozzá hosszú távon... Szóval nagyon sok állás szóba jöhetett számomra, nem vagyok ijesztő külsejű és fura sem, szóval semmi gáz. MÉgis alig-alig találok munkát, és ez mindig is így volt.

Legtöbbször az a baj, hogy nő vagyok, és azt gondolják lelépek szülni, vagy ilyesmi. Így hogy lehet???

Nekem még meg sem fordult a fejemben, hogy gyereket szüljek, mert nincs annyi megtakarításom, sem biztos állásom, hogy bele mertem volna vágni... Mégis ez az ok...

Elég undorító. Engem nem érdekel kit okolnak.

Én nem úgy oldom meg az életem, hogy lebabázok 2-3 porontyot, hogy megkapjam utána a csok-ot, meg minden kutyafülét, mert ezeknek már minden jár újabban anélkül,hogy dolgoztak volna...

Férfi-nő egyaránt tett bele a dolgokba, hogy így alakult, de az elődök általi neveltetés (vagy épp nem neveltetés) is bőven meghatározta, hogy ide jutottunk.

Sok gyerek megszületett korábban, de lényegében az utca nevelte őket. Akkor így milyen jó mintát várunk?

Én pont az ellenkezőjét tapasztalom a környezetemben mint amit a kérdező leírt. Nem azt mondom hogy ez az átlag, de szerintem nem is az amit Te tapasztalsz. Nálunk a nőkkel sokkal elnézőbbek, és semmivel sem keresnek kevesebbet mint a férfiak. Sőt, sok esetben többet is.

A gyermekvállalás pedig két emberen múlik. Itt nem lehet hibáztatni egyik oldalt sem. És ez egyáltalán NEM magyar sajátosság. A legtöbb "jóléti társadalom" fogy. Ennek megvannak az okai de semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy kizárólag a férfiakon vagy kizárólag a nőkön bukott a történet. Aki így tesz az csak uszít. Annak meg semmi értelme, mert egymás nélkül nem fog menni.

Én azt látom, hogy egyre hangosabbak azok a hangok akik szó szerint gyűlölethadjáratot hirdetnem a másik nem ellen. Ami pár 10 éve a dohányos volt az most a férfi vagy a másik oldalról a nő. Színtiszta boszorkányüldözés. És ebben nem sok különbség van a két nem között. A probléma csak annyi, hogy a gyermekvállaláshoz kell a másik fél is. És azzal nem lehet gyermeket vállalni akit az ember gyűlöl. Ezen kéne elgondolkodni.

Pedig jobb, ha megszokod, Kedves!

Nem lehet itt semmit csinálni ez ellen, a nőket mindenki rongynak nézi, még más nők is.

Te legyél erős, szólj vissza, ha köcsögök veled, építsd a saját életed!

Velem nem nagyon köcsög senki, mert abban a percben ugatom le, amint megpróbálja.

Önvédelem.

Ha valaki megismer, úgyis rájön, hogy amúgy tök kedves vagyok.

Ez van!

#1 voltam.

Tudod, ha egy nő gyereket akar, akkor lesz gyereke.

Ha nem akar gyereket, akkor nem lesz gyereke.

A férfiakra ez EGYIK SEM működik maradéktalanul.

Mindig a nőé a végső döntés.

"5.iknek, köszönöm a választ, nincs szó gyűlöletről, ez biológia, ha a nő nem talál olyan embert aki mellett biztonságban érzi magát nem kockáztat. Ha meg kockáztat pórul jár, rengeteg ilyen esetet hallani. Magára marad a gyerekkel."

Én ezt megértem, de azt viszont nektek is meg kell értenetek, hogy a mai világban a férfiak ugyan ettől tartanak. Mert legyünk őszinték. A házasság a mai világban nem egy életre szól. És egy félrement házasságban igaz, hogy az esetek többségében a nő marad egyedül a gyerekkel, de érdemes végiggondolni a férfi helyzetét ugyanebben a helyzetben. Mi nem kaphatjuk meg a gyereket, mert azt a magyar törvények az esetek 99%-ában az anyának ítélik. Mi nem maradhatunk a közös lakásban, mert a gyermek lakhatását nem lehet megváltoztatni. Ennek az a következménye, hogy férfiként, még ha beletesszük szívünk-lelkünk egy házasságba akkor is kell számolni azzal, hogy mondjuk 40-50 évesen az ember az utcára kerül. És albérlettel, gyerektartással nagyon nehéz talpra állni, nemhogy új kapcsolatot találni, új életet kezdeni. Ezt Nektek is meg kell értenetek, hogy nagyon sok férfi így látja, mert sajnos ez a tapasztalat.

Én úgy látom, hogy a jelenlegi társadalmi helyzet tarthatatlan. A házasság már csak egy papír, vagy még annyi sem és nincs olyan "társadalmi megállapodás" helyette ami megnyugtató biztonságot ad mindkét félnek arra, hogy biztonságosan fel tudják nevelni a gyermekeiket.