Ki tudja megmondani, hogy miért ilyen morbidok a Magyar gyerekdalok?

Még durvább ez:

(Gyakorlatilag beismeri, hogy lopni jár a vásárba, gyanítom ez a dal Mátészalkáról származhat... )

Én elmentem a vásárba, félpénzzel.

Tyúkot vettem a vásárban félpénzen.

Tyúkom mondja: kityrákotty

Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy fél pénzem.

Én elmentem a vásárba, félpénzzel.

Lovat vettem a vásárban, félpénzen.

Lovam mondja: nyihaha.

Tyúkom mondja: kityrákotty

Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem.

Az lehet a magyarázat, hogy a dalok és mesék generációk óta öröklődnek.

Régen más volt a "sztenderd"...

Meg a "Gólya, gólya, Gilice, mitől véres a lábad?

Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja."

Miért pont török gyerek?:-)Itt is a törökök a gonoszok, mint a katicabogarasban...Oké, hogy nyilván a török uralom alatt íródtak ezek a dalocskák, de mára eléggé elavult a török népet negatívumként beállítani, hiszen nem vagyunk velük rossz viszonyban...

Valóban morbid meg fura némelyik magyar gyerekdal, több humor férhetett volna a kiagyalójukba.

De szerencsére vannak azért jók is.

Azért, mert nem is gyerekdalok voltak eredetileg, ezeket a nép találta ki.

Mivel ilyen egyszerű a szövege, ezért később gyerekdalok lettek.

Felnőtt fejjel néhány gyerekdalt én is másképp értelmezek, mint amikor az iskolában játszottuk és énekeltük.

Olvassátok el, érdekes.

[link]

[link]

A mesék többsége sem gyerekmese. A fonóban mesélt mesék felnőtteknek szóltak és általában öregasszony mondta. A férfi meséket messze ismert mesemondók mondták, de gyakran a koldusok mestersége volt, azzal szolgálták meg az alamizsnát. Az ilyen felnőtt mesék bizony pajzánok voltak. A tündérmese sem gyerekmese volt eredetileg. A gyerekmesék a népmeséknek csak kisebb hányadát teszik ki.

[link]

Azokat a "gyerekdalokat" eredetileg legények és nagylányok énekelték, évődtek vele, egymással. Akkor amikor még nem volt elektronikus média világ.

Ezért a legtöbbje pajzán. A mesékel asszonyok szórakoztatták a fonóban, tolfosztóban, kukoricafosztásnál, a pásztorok egymásnak meséltek a pusztán, azért a tartalom is ilyen volt. A rímesztő mesékel, a lidércesekel, a gyertyásról szólókal, mai szóval a hororisztikus mesékel a felnőtek igyekeztek egymás hátára a hidegfutkosást hozni ☺.

A versekben pedig... A boci boci tarka az nem magyar népi, és abban a se füle se farka nem arra utal, hogy le van vágva, hanem arra, hogy értelmetlen dalocska, csak a gyerek hangszerrel való ismerkedésére szolgál (eredetileg zongorázták). A se füle, se farka jelzőt arra használták ami zagyva volt, értelmetlen, szó szerint azt jelenti: se eleje, se hátulja nincs valaminek.

csiga biga gyere ki, ég a házad ideki, sós kútba teszlek, onnan is kiveszlek, ... nem kínzásról szól... hanem ☺.

Na vajon mi az a csiga biga ☺ ? aminek ki kel jönni? mert "ég a háza" ? milyen ház ég? mi is az a "ház" ☺?

Mi is az a sós kút ☺? amibe beleteszik és kiveszik ☺?

Na legyél pajzán és találd ki ☺

A Katalinka szálj el, jönek a t♫8rökök, kerék alá trsznek...ben ugyan ez lehet más értelmű, ott a martalócok viselkedésére utalnak, ott valóban horrorisztikus, figyelmeztető a hatás, ez egy kegyetlen korból maradt.

"Mi is az a sós kút
? amibe beleteszik és kiveszik
? "

A "csigabigában" nincs sós kút. :)

...Kapsz tejet, vajat

Holnapra is marad.

De a pajzán gondolat itt is megtalálható.