Miért kell tizenéves korban bulizni? Anélkül nem lehet felnőni?

Kérdező, most min paprikáztad így fel magad? Már bocs, de az egy TÉNY, hogy az álláskereséshez nagyon is jól jön, ha az embernek ismerettsége van. Azért, mert te jószerivel nem ismerkedsz emberekkel, még nem az a hülye, aki sokakkal jóban van, és ennek hála, még munkához is (könnyebben) jut.

Te meg duzzogj nyugodtan, ettől én még nem bánom, hogy tizenévesen is jártam bulizni, mert JÓ volt. Érdekes, akik ilyen "ki se dugom az orrom, a buli az roooosz, fujj fujj fujj" típusú emberek, azok valamiért kényszeresen lenézik azokat, akik szeretnek buliba járni, szórakozni. Nem tudom megérteni, hogy miért. Én pl. nem sportolok (amit szívesen sportolnék, az drága, és nincs rá helyben lehetőség), mégsem nézem le azt, aki sportol, hiszen jó dolog, függetlenül attól, hogy én nem csinálnom. Pedig a sport is "veszélyes", kitörheti az ember a lábát, karját, stb.

Miért kell abból kiindulnod, hogy aki nem azt szereti, amit te, az lenézendő ember?

Kedves Kérdező!

kamasz koromban én is úgy gondolkodtam, ahogy Te, én sem jártam sehova. Sajnos azokat az időket már nem hozhatom vissza 25 évesen. Nagyon-nagyon bánom. Te is rá fogsz erre jönni, hogy miket hagytál ki...

Bakker, kérdező, te tényleg egy kis hülye ficsúr vagy :D Én is ilyen voltam egy darabig, de aztán rájöttem, hogy semmi rossz nicns abban, ha havonta egyszer-kétszer elmegyek "bulizni/kocsmázni", dumálok pár órát, megiszok egy-két sört és ennyi. Így nem tartozok sem a szobagyerek csoportba, sem a folyton bulizóba.

Abba az egy esetben értelek meg, ha nincs egy normális haverod se akivel el tudnál menni, bár ez sem jogosít fel arra, hogy úgy viselkedj mint egy fürdősk.urva.

Ha azt várod el a többiektől, hogy ne érdekelje őket, hogy te nem szeretnéd magad jól érezni, akkor te se várd el tőlük, hogy úgy éljenek mintha zárdában lennének.

"Mondj, amit akarsz, továbbra is lenézem a protekciósokat. Szerintem szemétség, hogy a mai világ ilyen korrupt, mindent el lehet érni kapcsolatokkal. Te nem éreznéd magad hülyén, ha 5x annyi hozzáértésed, tapasztalatod lenne, mint nekem, és azért nem te kapnád meg az állást, mert mondjuk a keresztanyám a főnök? "

Amiről te beszélsz, az nem ugyan az, mint amiről én beszélek. Amit te emlegetsz, az valóban protekció (pl. keresztanyád a főnök), amit viszont én említettem, az kapcsolati tőke. Tetszik vagy nem tetszik, de egyre inkább az információ lesz a legértékesebb dolog. Ahhoz, hogy tudd, hol és mikor kell lenni, vagy szerencse kell, vagy kapcsolatok. Kapcsolatokat pedig az tud szerezni, aki nem szigetelődik el másoktól. Volt már olyan munkalehetőség, amiről buliban szereztem tudomást, mert egy olyan asztaltársaságba kerültem, ahol valaki tudott egy éppen nekem való munkát, ahova HIÁBA várták a jelentkezőket, nem jelentkezett senki. Ha épp akkor nem vagyok ott, én sem tudtam volna róla. Most akkor én szemét rossz ember voltam, mert felhasználtam a kapott információt?

Igazából a sima protekció sem egy elítélendő dolog, amíg olyan helyen csinálják, ahol nem sért szabályt.

Egy iskolába való felvitéleinél pl orbitális pofátlanség, ha egy seggh.ülye csak azért kerül be, mert az apja ott tanít.

Viszont egy munkahelynél, ha pl az apja főosztályvezető, akkor szíve joga, hogy felvegye a fiát, ha nem ért a munkájához, előbb,utóbb úgyis kirúgják, vagy az apja szív helyette.

Hülyeségeket beszélsz Kérdező...

Most őszintén, ha két ember jelentkezne nálad állásra és tudod jól, hogy ma milyen nehéz a munkahelykeresés, melyiknek adnád az állást: annak, akit még soha életedben nem láttál vagy annak, akit szeretsz és tisztelsz, mert sok kellemes percet töltöttél vele. Hidd el, téged is jobban megérintene egy barátod kilátástalan helyzete, mint egy tök ismeretlené.

Szóval a protekció nem feltétlenül elítélendő, lehet, hogy te is könyörögsz majd 20 év múlva valakinek, hogy ugyan vegyék fel a gyereked valahova...