Hazafinak gondolod e magad?

Az idézeteim (nézd csak meg, van néhány) a Wikipédiáról vannak! Gondolom elég értelmesek és érthetőek. Kedves kérdező, a te világnézeted nagyon elterjedt, ezt nem vitatja senki. De sok dolog van a világban, ami szintén nagyon elterjedt, mégsem nevelném a gyerekeimet rá!

"A nem hazafi, a saját maga érdekeivel foglalkozik, nem pedig a hazáját próbálja szolgálni."

Nagyon tévedsz, mikor leszűkíted a kérdést erre a két végletre: vagy "rendes" ember vagyok, tehát hazafi, vagy rossz ember, mert nem tartom magam hazafinak, tehát önző fráter.

Te azt feltételezed, hogy azok, akik nem tartják magukat hazafinak, azok mind rossz jellemű, önző, csak a saját érdekeikkel törődő emberek? Akkor nagyon mellélőttél!

Pont erre utaltam az előző oldalon.

Még egy rövid idézet, hogy értsd, miről beszélek (ez is a Wikiről van a "Nacionalizmus" címszó alatt):

A nacionalizmus "legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke, amely szélsőséges esetekben megelőz minden más szűkebb és tágabb csoporthoz (például társadalmi osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést."

Nos, ezzel a nézettel nem tudok azonosulni. Tudod miért? Mert "szélsőséges esetben megelőz mindent" - érted? Megelőzi a vallási csoportba tartozást is, vagyis ha nekem van egy olyan hitem, mely a nemzetközi testvériség eszméjére épül (lásd az eredeti krisztusi kereszténység), akkor alapvető konfliktusba kerül a nacionalizmussal, de a szelídebb patriotizmussal is. Ugyanis ezek az ideológiák, a nemzeti egység fogalmánál nem lépnek túl. A patriotizmus - bár elfogadja más nemzetek létjogosultságát (persze, hogy kiket tart "nemzetnek", vita tárgyát képezheti), de eleve egy emberek által, javarészt véres háborúkkal létrehozott, más nemzetek által (joggal, jogtalanul) támadható, vitatható társadalmi és határrendszert szentesít és védelmez.

Magyarán, nincs a földön olyan határszakasz, melybe ne lehetne belekötni, mivel ami az egyik országnak előny (nagyobb terület), az a másiknak sérelem!

És végül, a fent említett "szélsőséges esetekről" szól a világtörténelem. Vagyis a nemzetek primitív harcairól, melyet ezen, eredendően káros eszmék alapján vívtak (a vallásháborúkat is ide sorolom - nehogy valaki hiányolja)!

Ezért írtam, hogy bárhogy is szépítjük: a nemzeti gőg az, ami megakadályozza a tartós nemzetközi békét a földön, melyet az ilyen eszmék táplálnak.

És legvégül, jó tisztában lenni azzal, hogy aki ma, a mai modern fegyvertechnika mellett még háborúkban gondolkozik, az ŐRÜLT!

Ma már minden tájékozott ember tudja, hogy egy második vh.-hoz hasonló koalíciós háborút nem nyerne meg senki. Akkor mégis miről beszélünk?

Kedves kérdező, kérdeznék én is tőled valamit: te letudnál mondani a magyar identitásodról, a nacionalista érzelmeidről, egy nemzetközi egység, béke érdekében? Tudom, jön a kérdés: miért kéne lemondani? De le tudnál mondani?! A történelem jól bizonyítja, hogy a kettő együtt nem megy.

Sokan azt képzelik, hogy a "magyarság" olyan valami, ami velünk születik. "Magyarnak születtél", harsogják a levegőbe. NEM, embernek születtem! A "magyarságot", vagy "hazafiságot", mint valami ruhát, később adták rám, csak később öltöztettek bele. De ebből a gúnyából én már átöltöztem. Ezzel együtt tisztelem és becsülöm a magyar kultúrát és minden jó sajátosságát, de NEM IMÁDOM! És nem önző fráter lett belőlem, hanem tisztes adófizető állampolgár, aki egy nemzetközi egységhez tartozik, akik jobban ragaszkodnak egymáshoz, mint a legtöbb hazafi.

Igen ám, de mit mondasz akkor, mikor a fejed felett a hatalom, olyan "széksőséges esetet" teremt, amilyennel tele van a történelem? És talán egyáltalán nem értesz vele egyet, de hazafiként elkötelezettséget vállaltál a hazád iránt, bármijen cél vezérelje is azt. A valóság, az élet erről szól! Nem te választod meg, ki az "ellenség". Ez kőkemény, kegyetlen és könyőrtelen politika.

A valódi istenhívő nem tólhatja a hazát Isten elé az imádatban, pedig ha jobban belegondolsz, milliószor megtörtént már!