Szerintetek igaz az emberekre, hogy nappal polgárként kell viselkednünk és éjszaka művészként?

" Kell"

Semmit sem "kell".

Miért kéne az individualista embereket kivetnie a társadalomnak?

Saját példámat felhozva, roppant cinikus és ember-nem-szerető nőszemély vagyok, mégis közigazgatásban-ráadásul ügyfelekkel foglalkozom.

Aztán hazamegyek, előveszem a festőcuccaimat és..

Az egyik a munka, a másik a magánélet. Ha választhatnék, elfestegetnék 0-24, de! Ma nem tart ott a társadalom/nem tartok ott én, hogy ezt megtehessem. (mondjuk 0-24 nem is élvezném ennyire).

A munkaidőt is kreatívan fel lehet fogni- nálam pl. az az "előjáték" az alkotáshoz. Szabad perceimben elképzelem, mit fogok festeni, ha teszem azt, idegesítő ügyfelem van, arra gondolok, az épp miatta megkeresett pénzből mennyi művészcuccot tudok venni. Maga 8 munkaórám is maga az alkotófolyamatom része.

Mondjuk, elég introvertált ( avagy önző ?) vagyok ahhoz, hogy rohadtul ne érdekeljen semmi és senki. Ez a "minden esetben járjunk a saját utunkat" dolog pedig kissé kamaszos, extrovertált kivagyiság szerintem :)

Csendesen is lehet "lázadni. "