1. ) Mivel magyarázhatjuk a nagy tavak, tengerek partján nappal a víz felöl, míg éjszaka a szárazföld felol fujnak a parti szelek?

Ha jól kombinálok, a lehetséges ok a következő:

1.) Nappal a szárazföld melegszik fel jobban és ez kedvez a felszálló légáramlásnak, a felemelkedő levegő helyébe a víz felől áramlik az utánpótlás. Éjszaka viszont a kisugárzás miatt a szárazföld jobban lehűl, mint a víz, amely napközben mégis gyűjtött magába bizonyos hőmennyiséget, ezért felette alakul ki a feláramlás, mely a szárazulat felől pótlódik.

2.) Napkelte és napnyugta az az időszak, amikor az irányváltásnak meg kell illetve lehet történnie, ezért átmenetileg megáll a légmozgás addig, míg a további napszakra (nappalra és éjszakára) jellemző irányzat létre nem jön, meg nem indulhat.

Csak reménykedem, hogy jót írtam. :)

#1-es:

Kiegészíteném: a tényleges oka a légáramlásoknak a különböző helyek közötti légnyomáskülönbség. Nappal -amikor a nap süt - a szárazföldek fölött alacsonyabb a légnyomás, míg éjszaka ez megfordul és a felmelegedett vizek fölé helyeződik az alacsonyabb nyomású régió. Ez egy kissé más megfogalmazása az előbbinek.

#1-es:

Még mindig nem kész:

A légmozgás vagyis szélfúvás a magasabb légnyomású helyek felől történik az alacsonyabb nyomású helyek irányába. Ezek helyileg - különböző okok miatt, mint borultság, vagy növényzettel fedettség (sivatag, füves puszta, erdő) - váltakoznak, így a szelek iránya is ezeknek megfelelően megváltozhat, meg is változik. A trópusi esőerdők a saját nedvesség-dús feláramlásukból kapják vissza naponként a csapadékot, ez kivételnek számít a légáramlás szempontjából, mert nem messziről érkezik az esőt hozó szél.

Itt ebben az anyagban is megtalálható a hivatalos válaszverzió:

[link]

Meg ebben is:

[link]