Tényleg furcsa, ha valaki nem akar egyházi temetést?

Neg vagyok keresztelve, de kb minek. Sosem tudtam azonosulni ezzel a "ha jó leszel a mennybe jutsz" dologgal. Nem mondom, hogy nem hiszek Istenben, vagy legalábbis valamilyen ilyesféle mozgató erőben, de közel sem úgy ahogyan a vallások leírják. Emellett a legkártékonyakk és legképmutatóbb szervezetnek az egyházakat tartom.

Szándékosan nem volt templomi esküvőnk. Ahonnak feljött a téma: voltunk most egy temetésen, és nem beszélt túl szépen a pap. És ezt vesézgettük párom családjával, és amikor mondtam, hogy felháborító, hogy nem is a halottról emlékeznek meg, hanem iss is Istent meg Jézust nyomatják, meg hogy bele kell nyugodni hogy egy 30 körüli fiatal meghal (nem mellesleg erősen orvosi mulasztás szagú a történet), mert ez az Isten akarata... És mondtam hogy ettől hányni tudnék, és én többek között ezért sem akarok egyházi temetést.

Erre lehurrogtak, hogy mit képzelek, azt szeretném, hogy majd elkaparjanak, mint egy kutyát? (Tudom, hogy vannak polgári temetések is, egyen voltam, az nagyon szép volt. Csomó szép dolgot hoztak föl a halottal kapcsolatban, tényleg a megemlékezésről szólt).

Tudom, hogy van akinek ez fontos, de szerintem sokan végig se gondolják (mint gyerekek esetében a keresztelőt).

Tényleg annyira furcsa ez?