Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Miért nincs meg a TISZTELET a...

Miért nincs meg a TISZTELET a mai világban? Mit gondoltok erről?

Figyelt kérdés

Már régóta tapasztalom, hogy az emberek nem tisztelnek senkit és semmit, de már egyre jobban zavar.


Nagyon sokszor úgy érzem, hogy körülöttem senki nem becsületes, csak én vagyok az. Tudom, hogy ez nem igaz de valahogy ritkán találkozok olyan emberrel aki legalább annyira megbízható, mint én.

Pedig mindig adok nekik esélyt, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, de nem élnek vele.


Most nem a "szokásosra" gondolok, hogy a fiatalok nem tisztelik az időseket, ennél többről van szó.

20 éves vagyok, de én is csak pár éve értettem ezt meg, azelőtt engem sem igazán érdekeltek az idősek tanácsai. (Persze úgy gondolom azért érdemes azok közül is szelektálni, mert vannak nagy ostobaságok is. Mindegy.)


Felnőtt emberekre gondolok. Senki nem tisztel senkit.

Pl. az alkalmazottak sem tisztelik a főnököt. Az emberek lenézik egymást.

Az is nagyon zavar, hogy a legtöbb ember alábecsüli a másikat.


Alap dolognak tartom, hogy nem alázok meg senkit sem és ha lehetőségem van rá idegeneknek is segítek mert rossz embernek érezném magam, ha nem tenném. Kötelességemnek érzem.


Nem szeretek már emberek közé menni, mert mindenki tiszteletlen és meggondolatlan vagy bunkó. Elszomorít amikor látom mi folyik a városban.


Szörnyűek az emberek. Ma is rámtámadt egy kisebbségi illető amikor sétáltam, kisebb verekedés lett a dologból. Már vége volt, amikor előkapott egy kést.

Elvettem tőle, de csak nem akart lenyugodni, az arcához szorítottam aztán eldobtam. Gondoltam észreveszi magát és feladja, de nem tette.

Nem értem... nem elég neki, hogy simán leszúrhattam volna, de nem tettem? Hálás lehetne érte erre még megint nekem jött. Arra tudok gondolni, hogy buta ember.


De valahogy ez a jelenség meg van az élet többi részében is. A legtöbb ember ilyen. Nem tudnak kinyögni egy köszönöm-öt, nem tudnak elnézést kérni, irigyek.

Én is elég büszke vagyok, de akkor is tudok elnézést kérni vagy bocsánatot, ha én hibáztam.

Sőt képes vagyok olyan kollégám sikerét/eredményeit is elismerni akivel rossz viszonyban vagyunk.


Furcsa nekem, hogy másokból ez ennyire hiányzik.


Ti mit gondoltok erről? Ti is észrevettétek, hogy manapság a tisztelet szinte már teljesen eltűnt?


Még lenne egy kis kiegészítő kérdésem...

Tudnátok valami tanácsot adni, hogy mihez kezdjek? Vagy aki hasonlóan érez mit tesz? Úgy értem, nehezen viselem, hogy ilyenek az emberek és ez kínoz.

Sok időt töltök kutyákkal, állatokkal illetve próbálok olyan emberekkel ismerkedni, akik hozzám hasonlóak. De nem is tudom... valahogy sokszor nincs hová visszavonulnom. Nincs ötletetek milyen hobbi vagy milyen tevékenység segítene nekem ezt könnyebben viselni?


A válaszokat előre is köszönöm, és elnézést, hogy sok lett a leírás.


2010. máj. 25. 00:28
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:

Az a baj, hogy tisztelni csak a jót lehet, de ma már szinte mindenki csak a rosszat kutatja másokban...

Kivéve én:)Én szeretem az embereket, addig túrok bennük, amíg ki nem bukik a rejtegetett jóság:)

2010. máj. 25. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!