A csendes, visszahúzódó emberekkel miért nem barátkoznak szívesen?

Mert nem tudnak róla semmit, még az is lehet, hogy beképzeltnek tartják, mivel nem nagyon beszélget másokkal.

Meg hát sokkal egyszerűbb olyannal barátkozni, aki azonnal megnyílik. Szóval praktikus oka van az egésznek, ha nyitottabban állsz az emberekhez, akkor könnyebben fognak barátkozni.

egyrészt nehezebben ismerik ki az ilyeneket,

másrészt az emberek szeretnek ált. vidámkodni, az olyanok társaságát keresik

Tévedés, hogy velük "nem barátkoznak szívesen", ugyanis az ilyen embernek is van előnye és hátránya barátkozás szempontjából.

Szórakozás, rövid távú haverkodás szempontjából természetesen senki sem vonzódik a csendes emberekhez, mert nehéz közel kerülni hozzájuk, nem oldottak, nehéz velük vidámnak lenni. Az ember sosem tudja, hogy hányadán áll velük: lehet, hogy kedvelnek, lehet, hogy nem, csak udvariasak - nem tudod meg. Nehéz bennük megbízni, kicsit gyanúsak.

A visszahúzódó, félénk természetet nagyon gyakran félreértik és ellenségességet vagy fennsőbbséges távolságtartást gyanítanak mögötte: a herceg, aki nem vegyül a parasztokkal. Ez ellenszenvet okozhat, még akkor is, ha valójában az illető nem így gondolkodik.

Viszont ha van ilyen barátod, annak van egy olyan előnye, hogy az ilyen emberek stabilabbak, megbízhatóbbak. Kicsi a valószínűsége, hogy helyetted más barátokat keres és téged elkezd kerülni. Nehéz közel férkőzni hozzájuk, de hűségesek. Mélyebb kapcsolatokat lehet velük kiépíteni, mivel az idejüket nem osztják meg sok ember között.

Azért mert a csendes visszahúzódó emberek nem normálisak. Azért húzódnak vissza, mert félnek és gyávák. Az extravert emberek másokkal barátkoznak össze és nem arra várnak, hogy valaki más nyisson feléjük.

A visszahúzódóak lelkileg testileg meggyötörtek. Erre nincs szüksége senkinek, mert mindenkinek megvan a maga problémája.

Olyan emberek társaságát keresik, akiknek nincsenek gondjaik és felvidítanak. Hogy nagyon pontos legyek olyan emberek társaságát keressük, akik jó érzéseket okoznak nekünk. Egy visszahuzódóba energiát kell tenni, mert beteg. Senkinek nincs ereje felvállalni egy beteget.

Előttem lévőnek: Szerintem meg te vagy a beteg, hogy ilyet írsz.

A többinek viszont igaza van. A nagyszájú emberek azért nem barátkoznak a visszahúzódókkal, mert tudják róluk, hogy érzelmileg sokkal többek, mint ők maguk, ezért nem akarják leégetni magukat.

Én visszahúzódó, csendes vagyok (valakinek ilyennek is kell lenni, nem?), de ettől függetlenül teljesen normális, ja és se beteg se, gyáva nem vagyok;) Sőt, szerintem ahhoz kell bátorság, hogy fel merd magad vállani olyannak, amilyen vagy. Én ilyen vagyok, és nem fogok csak azért mindenkivel felszínesen fecsegni és fröcsögni, hogy jófejnek tartsanak. Míg sok nagyszájú csak kényszeresen pofázik.

Egyébként meg azért sem trécselek mindenkivel mert elég válogatós vagyok és elég kevés ember van akiben nem irritál valami (pics áskodás, menőzés, ostobaság, aljasság, stb, ezek elég gyakoriak), így kevés barátom van, de ők tényleg azok, és velük nagyon szeretek beszélgetni és programozni.

Egyébként a 09:04-essel értek egyet.

23L

Gyökerek vagytok ennyi. Sír a szátok, hogy nem barátkoznak veletek, aztán meg előadjátok, hogy "nem álltok le akárkivel, mert mindenki irritál". Meg mindenki gyökér, aki tud barátkozni.

Döntsd el akkor, hogy barátkozni akarsz, vagy továbbra is gyülölködni.

Ha tényleg felvállalod magadat, akkor barátkozol másokkal. Tényleg nagy bátorság kell hozzá, de nem az elzárkózottsághoz, hanem ahhoz hogy kapcsolatba kerülj a másik emberrel és úgy légy önmagad.