Voltál már látszatbarát?

nem hinném...nekem is vannak barátnőim,akiknek vannak idegesítő tulajdonságaik,de én így szeretem őket, és elfogadom.

Neked miért volt jó a fent említett ,,barátság"? Nem lehet hogy mégis csak bírtad őt? Biztos volt benne valami,ami miatt szerettél vele lenni, mert különben messze elkerülted volna,nem?Vagy csak sajnálatból?

Én nekem egy lány nagyon aranyosan ragaszkodik hozzám, meg kedvelem, nem kerülöm. De nembírom, hogy nincs egyénisége, csak bólogat arra amit mondok, és ő neki úgy jó, ha vigasztalhat valaki, egyetérthet csöndesen, meg hallgathat.

Issza a szavaimat :) ez nagyon aranyos, de sokszor kiábrándító, hogy már 9 év barátság után is, olyan megszeppenve megy mellettem, mintha egy órája ismerkedtünk volna.

Igen. Sajnos én látszatbarat vagyok.

vidékre jarok egyetemre, es nagyon jol elbezselgetek az evfolyamtarsaimmal, meg olykor sikerul kozvetlenebb kapcsolatot is kialakitaniom veluk, de... en anyagilag nem tehetem meg h allandoan ott vagyok. Es emiatt eltunok. van h 1 honapra is. Nem tudok figyelni rajuk annyira amennyire kellene, nincs sokszor energiam es van h teljesen szetvagyok esve... :-(

Es igen. Tenyleg olyan erzesem van nekem is h kihasznalom oket. Dehat igytudom cska "tulelni" az egyetemet..