Nagy költők idején milyen volt az élet?
Idén érettségizek, készülék a szóbelire, szóval most aktuális a kérdés, de amúgy is mindig érdekelt, hogy mondjuk 1800-1900-as években, amikor azért elég sok nagy költő tevékenykedett milyen volt az élet? Úgy értem az emberek ismerték ezeket a költőket, tényleg nagy nevek voltak? Mondjuk mint ma a celebek (csak persze a költők nem a semmiért voltak ismertek).
Vagy ez hogy volt? Meg az emberek tényleg vettek versesköteteket meg olvasták rendszeresen a verseket?
Csak mert ezt nehezen tudom elképzelni. Igaz, hogy mára teljesen megváltozott, de tényleg nem tudom elképzelni, hogy olyan sok embert érdekelt volna.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A 18. században, a felvilágosodás korában magyarország még mindig félfeudális társadalmat alkotott, tehát az össz népességhez képest még mindig csak annak töredéke élt városokban (ahol a nyomdák működtek), és az írástudók száma is elég alacsony volt. Aki kiemelkedett ebből a tudásszint alatti rétegből, annak, mint tanult embernek híre ment legalábbis pletyka szinten faluhelyen, márha falusi volt (Arany János, Petőfi stb...), de a műveltség még nem jelentett biztos megélhetést, mert ahoz szakembernek, földművesnek, vagy kereskedőnek kellett lenni. A művészekez érdekében újságoknál dolgoztak szerkesztőként, vagy titkári, tanári (pl. Csokonai) állást vállaltak, vagy színházaknál dolgoztak. Az írástudók mivel szerettek - ahogy az előttem szóló írta - "menőzni" műveltségükkel ők megvették a verses köteteket (főként a dzsentri és bohém nemesek és az arisztokrácia).
Visztont tényleges elismertségre (Petőfin kívül) kevesen tettek szert a kortársaik közűl. Ez így van a máig is, mivel az idővel válik el, hogy kit fog tanulni a jövő generáció. A jelen kor alkotóit max a kritikusok és irodalmárok igazgatják a helyes útra, úton.
Persze már könnyebben elérhetőek a verseskötetek és szélesebb az olvasóközösség is, mint annó, de a művészek is többen vannak így megélni még minig nehézkes belőle.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Igen, vettek. Akkoriban az volt olyan értékű, mint ma ismerni Lady Gagát. Nem mondom, hogy bármit nem ismerni gáz, de mindig megvolt a divatja, hogy most mikről illik tudni. Az első igazi celebnek Oscar Wilde-ot tartják egyébként, mert neki máig ismertebb a személyisége, mint a művei. Egyébként az általad említett időszakban vált el egymástól az irodalom magas irodalomra és mindenki által olvasott irodalomra. És a különböző események akkoriban nem a tévében zajlottak, hanem pl. elterjedt a híre, hogy x költő mit csinált egy bálon, vagy egy grófnő vacsoráján. Egyébként folyóiratokból értesültek az emberek a művekről. Folytatásokban jelentek meg Jókai regényei, vagy Petőfi pl. a Pesti Divatlap sztárja volt. De a sztár szót komolyan gondolom: a divatlap közönsége nőkből állt. Petőfi tette népszerűvé a hitvesi költészetet. Más költők is írtak szerelmes verseket, de nem a saját feleségüknek. És Vahot Imre, a főszerkesztő konkrétan megcsinálta Petőfi imidzsét. Elterjesztette, hogy szereti a nőket, és az alkoholt (az az igazság, hogy Petőfi nem nagyon bírta a bort). Aztán ebből neki is elege lett, meg másoknak is, és a 10-ek társasága megalapult, ez költőkből állt. Megfogadták, hogy nem adnak verseket Vahot Imrének. Szóval nem volt kötelező verses köteteket venni, de folyóiratokat olvasni igen. Akkoriban a politika, az irodalom, stb. általában egyben volt még az újságokban. Nem volt külön autósmagazin, meg Rockinform.
Kosztolányi és Karinthy rendszeresen viccelődtek egymással. Egyikük egyszer úgy szúrt ki a másikkal, hogy egy kisfiút megkért, kérjen a másiktól 10 autogramot, mert azt már eladhatja 1 másfajta autogramért. A bosszú az volt, hogy a másik író megkért egy szerelmes párt, hogy azok beszélgessenek mellette arról, hogy "nézd, ez egy nagy irodalmár", stb. Aztán a szituáció végére kiderül, hogy nem is róla beszélnek, hanem egy másik költőről, aki szintén pont arra jár.
Szóval igen, akkoriban ezek az emberek tartották fenn a "celeb világot", de természetesen nagyobb tettekkel, mint ma.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!