Mas hogy viseli el hogy ennyi fajdalom meg gonoszsag van a vilagon?

Mindez azért van mert Éva leszedte azt a rohadt almát a fáról... :)

Viccen kívül, a mennyország és a pokol is lehet földi. Hurcoljuk magunkkal mindkettőt akárhová megyünk is, és ez azóta így van mióta Káin agyonverte Ábelt vagy az első amőba felfalta a papucsállatkát. Ezen nem lehet változtatni.

Mindenesetre ne dugd homokba a fejed, mert a rossz győzelméhez nem kell más, csak hogy a jók ne tegyenek semmit!

A cicákat vidd ki a falu határába vagy a mezőre. Ott bogarászhatnak, egerészhetnek, élhetik a természetes életüket, Isten és az ösztöneik fognak gondoskodni róluk. A macskák sem mindig éltek fűtött belvárosi lakásokban, és emlékeznek rá, hogyan kell elfogni egy galambot. (Erre a saját macskám a példa :) )

A kóbor kutyákat vidd be egy menhelyre, talán értük jön valaki, vagy egy teljesen fájdalommentes injekcióval visszaadják lelküket az Úristennek mert tévedésből jöttek erre az átkozott világra.

Az unokaöcsédet vidd el egy-két thai-box edzésre, vagy ha az drága akkor legalább vegyél egy könyvet, vagy nézz tutorialt a neten és az alapján gyakorold vele egy kicsit a bunyót (lehet neked is jót tesz). Egy két hét alatt ötszörösére nő az önbizalma és nem fogják olyan egyszerűen elpáholni.

Ha majd lesz munkád és fizetésed akkor utalhatsz pénzt és egyéb adományt egyházi szervezeteknek (a krisnások rendszeresen osztanak kaját, de a különböző keresztény és buddhista szerzetesrendek is igen sokat tesznek a szerencsétlen gyerekekért, betegekért, gyámoltalan elesettekért.)

Az afrikai éhező gyerekekkel pedig ne foglalkozz mert az összes oda utalt segítséget a helyi narkós miliciák fosztják ki. De úgy általánosságban ne foglalkozz azzal ami nem a szemed előtt zajlik.

Szóval szerintem mindig tudsz tenni valamit, amivel könnyíthetsz a lelkiismereteden és jobbá teheted a világot. Nekem most ennyi jutott eszembe, de ha más igazságtalanságot látok akkor arra is megpróbálok valami megoldást találni, segíteni, a rám ruházott képességeim szerint. Ne keseregj, inkább gondolkozz a lehetőségeken. Jól írta feljebb valaki, hogy előbb saját magadnak kell erősnek lenned, ha leülsz egy sötét szobában zokogni azzal csak megint egy újabb szerencsétlen gyámoltalant szabadítasz a világra és a mi dolgunkat nehezíted.

Szedd össze magad! Ha a semminél többet teszel az már elég.

nekem is ez a hibám :

"majd, ha nagy házunk lesz"

"majd, ha nyerek a lottón"

NEM majd !!!!! MOST !!!!!

annyi kicsit, amit most tudsz tenni

pl. eteted a cicát.

Lehet, hogyha szép volt, valaki befogadta :)

Akiken tudsz, azokon segíts, akiken pedig másként nem áll módodban segíteni, azokért imádkozhatsz.

Néha egészen apró dolgokkal is hatalmas segítséget nyújtatsz, pl. ha meghallgatsz egy magányos idős embert, akiknek nincs kivel beszélgetnie, vagy ha játszol egy kisgyerekkel, akivel nem igazán foglalkoznak, vagy ha adsz egy szelet csokit egy nehéz körülmények között élő kisgyereknek.

Keresd a lehetőségeket a segítésre! Ne akarj túllőni a célon. Ne keseregj amiatt, hogy nem küldhetsz több ezer tonna élelmet Indiába, hanem vedd észre azt, hogy hogyan segíthetsz! Add át a helyed az időseknek, kisgyerekeseknek, terhes nőknek a buszon. Segíts a babakocsisoknak, nagy csomaggal utazóknak le- vagy felszállni. Ezek jóllehet apróságoknak tűnnek, de ott és akkor felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentenek.