Manapság miért ilyen ritka a jó tanár?

A következő a kép:

Ma egy tanár rohadt keveset keres. Például a matektanárnál maradva: ha igazán tehetséges valaki a matematikában, akkor elmegy alkalmazott matematikusnak vagy rááll esetleg a programozásra vagy valami hasonló területre és sokszorosát keresi annak, amit tanárként keresne, de ezt tudom mondani arra is, hogy például egy nyelvtanár ha elmegy tolmácsnak sokkal jobban keres.

Innentől kezdve nagyjából háromféle tanár van: akik nem elég tehetségesek az adott témában ahhoz, hogy más fajta munkát végezzenek (én programozónak tanulok és nálunk is, akiknek nem megy a programozás úgy, ahogy kéne sorra váltanak tanári szakirányra), aztán vannak akik elhivatottságból a tanári állást választották, viszont pár év után teljesen belefásultak és ezért nem megy nekik úgy a dolog, ahogy kéne, illetve vannak akik lelkességből mentek el tanítani, de nem fásultak bele és a mai napig sikeres jó tanárok, nekik ismérvük általában, hogy a tanításon kívül más szakmába illő munkájuk is van, esetleg egyetemen is oktatnak mellette vagy valami hasonló.

Ez az osztályzás inkább a fiatalabb tanárokra érvényes, az idősebbeknél azért még más volt a helyzet, amikor ők kezdték és nyilván mindenhol vannak kivételek, de én ezt így látom.

Illetve még megjegyezném, hogy nem a tanárok hibája, hogy ez így van hanem a rendszeré!

Sajnos a tanárképző egyetemeken nem igazán szelektálnak az alapján, hogy valaki emberileg alkalmas-e a feladatra. Sok tanár van, akik nem képesek hatni az osztályra, és ilyenkor erővel próbálják megoldani a problémát. (Elvileg tanulják az ilyen helyzetek kezelését, de a valóságban már nem ellenőrzi senki, hogy alkalmazzák-e.)

Soknak van felsőbbrendűségi komplexusa és/vagy hiányzik belőlük a tanításhoz minimálisan szükséges empátia is.

Ez pont olyan dolog, mint hogy a jogosítványt is sokan megszerzik, de hogy az utakon mit művelnek... :)

Gimnazista vagyok, nálunk minden évben változtatnak a tanárainkon: csak az angoltanárom van meg hetedik óta, még az osztályfőnökömet is lecserélték.

Átérzem a problémádat, nem tudom milyen helyre jársz, de nálunk a hangerősítő egyes, felszereléshiány egyes is mindennapos volt 9.-ig.

Azt, hogy ki számít jó tanárnak , elég nehéz megmondani. Általánosan az évek alatt azt vettem észre, hogy a családi helyzet rendkívül tudja befolyásolni. Kiegyensúlyozott házasságban élő tanáraim nagyrésze normális, míg az egyedülállók bekattannak időnként.

Persze a fizetésnek is komoly szerepe lehet.

gimi járok ,most érettségizek..

teljesen megértelek, a mi sulinkba az összes tanár szar! kivéve a német tanárnőnket ő nagyon lelki ismeretesen és érdekes tanít öröm a nyelvet tanulni!

a többi tanár meg kivételez,szórja az egyeseket,matek tanár nálunk se magyarázz semmit!

A párhuzam az útépítőmunkásokkal azért nem jó, mert az útépítőmunkások az esetek többségében nem tanultak, míg ahhoz, hogy valaki tanár legyen a jelenlegi rendszerben minimum 5 évet kell tölteni a felsőoktatásban...

De természetesen ettől függetlenül nyilván nem így kéne viselkedniük...

Amit te írsz az nagyon-nagyon ritka eset.

Azért mert az esetek többségében ez úgy szokott kinézni kedves kérdező, hogy a diákok egyik fele alszik, másik fele beszélget, a harmadik a telefonjával játszik, a negyedik rajzol a padra, stb-stb, és kb. 2-3 gyerek van aki próbál odafigyelni. Ez megy kb. 2 hónapig aztán eljön a dolgozat ideje és benyögitek, hogy "nemétyük". Mert ugye ezt könnyebb mondani, mint tenni ellene. És a tanár meg ne kapjon agyf@szt, amikor 2 hónap semmittevés után azt várjátok hogy tegyen csodát. Mert nekem azt ne mond, hogy ti szeptember óta folyamatosan írtok, odafigyeltek és készültök minden órán/minden órára.