Ha Palesztina jelentése Izrael országa, aminek őslakosai a szkíták, akkor a zsidóknak mi keresnivalójuk van ott?

Hát Kedbves Tzolko te tévedsz, ugan is a Zelóták voltak azok akik lázadást szítottak.

a kereztények rég elmenekültek a hegyekbe Jézus parancsa szerint

Igy maradtak életben

Ja és az tény hogy maradtak keresztények Jeruzsálemben akik nem vették komolyan Jézust de azokat megölték, vagy elvitték rabszolgának.

Josefus Flávius nagyon jól leírta. a valódi keresztények sosem avatkoztak bele a politikai és egyéb társadalmi dolgokba.Ezért is utálták őket.

Azt gondolom, Flavius, aki zsidó létére a rómaiak oldalára állt, bár rabszolgaként kezdte, igy talán érthető a talpnyalása, nem egészen hihető sok kérdésben.

A keresztények sem akarták a sokistenhitet vallani, őket is kardélre hányták, sőt, ellenálltak is. Most nem férek az adataimhoz, de több erődítményük volt, ahol senki sem maradt életben, mert az utolsó emberig harcoltak.

Valóban sokan megpróbáltak elmenekülni, a hegyekbe is, de keveseknek sikerült, mert már akkor használtak idomított szelindekeket, vagyis kutyákat a felhajtásukra, amint azt pontosan Flavius írja a zsidó háború című művében.

Flavius hitelét az is csökkenti, hogy olyan eseményről is beszámol, olyan módon, mint aki saját szemével látta, pedig ez aligha lehetséges, mert már fogoly volt. A történetben azért lehet igazság, de ez koránt sem bizonyos.

A végeredmény itt is döntő, amit ismerünk és egyértelmű, hogy a nők, a gyerekek közül maradtak főleg életben (bár köztük is volt szép számmal áldozat). A fegyverforgató férfiak nagy része elesett a harcokban, természetesen közülük is került ki jócskán rabszolga mert mindet nem ölték azért meg.

A rómaiak nem is tettek különbséget zsidó és keresztény vallás között, sokáig nem is értették, továbbá gyakran alaposan megvesszőzték (korbácsolták) a keresztény, vagy zsidó vallású zsidó rabszolgáikat, mert nem akaródzott nekik a sokisten hitében a vallásgyakorlás.

A rabszolgák ára igen lecsökkent, mint ahogy az a háborúk során szokásos volt, de előbb utúbb mind elkelt.

Minderre az is bizonyíték, hogy a keresztényi türelem még kialakulóban volt, több történetíró feljegyzi (Flavius is), hogy a zsidó és keresztény vallású zsidók gyakran marakodtak, tettlegesen is összeverekedtek, a rómaiak mulatságára. A keresztény zsidók is kivették a részüket a harcból, bár a feljegyzések megemlítik, hogy egyesek csitították őket, de mások biztatták a verekedőket.

Az őskeresztényeket nem szabad mai mércével mérni.

De bizony.

Ha Pálra és a többi keresztényre gondolsz, biztos nem verekedtek.

S egyet értek hogy igen voltak kivételek, de azok nem is tartották be Krisztus tanítását.

Igen nagyon kevesen menekültek a hegyekbe mert féltették a vagyonukat házaikat és már akkor is látszott, ki az aki tudja mit jelent kereszténynek lenni.

Voltak akik vissza szállingóztak amikor 4 évig semmi nem történt 66-70 között.

Több mint 1 millió zsidót öltek meg.

egyébként nem csak Fláviustól olvastam azért merem állítani, de az író neve most nem jut az eszembe

Jó volt beszélgetni köszönöm.

Hat kerdezo, ha te hiszel Istenben, akkor ritka nagy szemtelen vagy:

" Szerintem akkor sem fogják elfogadni. Istennek a zsidóktól kellene megszabadítani az emberiséget szerintem,mert ők hátráltatják az egy Isten hitet."

Vagy szerinted nem szemtelenseg Istennek megmondanod, hogy mit kellene tennie?

Kerdezo

"Arra továbbra sem kapok választ,hogy mi a zsidó szó értelmezése? Hogy pl miért váltottak a 8 sz-ban nevet, zsidóra. "

A zsidok NEM valtottak nevet. Heberul a sajat nevuk "yehudi" volt es maradt. Masik sajat megnevezesuk: Izrael nepe. Ez onnan jon, hogy amikor Jakob kuzdott az angyallal Isten elnevezte ot Izraelnek. Es mivel a zsidok Jakob leszarmazottai, igy termeszetes szohasznalat az "Izrael nepe".

A "zsido" nem heber szo. A zsido egy magyar szo. Azt, hogy miert nevezik magyarul ezt a nepet zsidonak, azt a magyar etimologusoktol kerdezd.

Kerdezo

"Az is igaz,hogy a 3.VH.a zsidók(cionizmus) és az iszlám közt lesz."

Honnan tudod, hogy mi LESZ igaz? Okleveles jos vagy, vagy mi?

A zsidó szó a szláv zsidovból van, valószínűleg, oroszul és több szláv nyelven így nevezik őket.

A 3. vh.-t nagyon könnyen bezengitek. Aligha éli túl az emberiség. Egy Édenkertre való sem maradna a Földből.

De ha mégis veszélyforrás kell Neked, az nem az arab világ, amely köztudottan 100-200 éves lemaradással rendelkezik, továbbá a fejlődése is lassabb, mint a nyugatnak. Az igazi veszély természetesen Kína lehet, de azért én bizakodom, hogy háborúról szó sem lehet immár...

Kár, hogy nem lettem történész, néhány kor nagyon érdekel, a római császárság, a keresztesháborúk...

Valszeg Suetonius könyvét olvashattad, aki a korai császárok életéről írt, magyarul is megjelent, bár nekem latin példányom is volt, még dédapámtól. Több latin nyelvű könyvünk volt, egy Horatiusom ma is megvan, abból tanulgattam, bár nem sokat értek latinul.

A hellén kultúra korábban uralkodó volt a Mediterrán világban, kolóniáik voltak Ázsiában, Afrikában, övék volt Sicilia is. Az anyaország rómaiak általi elfoglalása után uralmuk semmivé foszlott, de kulturális befolyásuk még sokáig megmaradt.

A zsidók főleg a görög kolóniákkal kerültek szembe, állandó villongások voltak, ezért a keresztény és a zsidó vallású zsidók egy kolóniában éltek, egymást támogatva. A kersztény hitvilág kialakulásában ezért továbbra is megvolt áttételesen az ortodox zsidók befolyása, hiszen közvetlen kapcsolat volt közöttük. Gyakori eset volt, hogy egy család tagjai között akadt zsidó és keresztény vallású is és általában béke honolt, de a viszályok is természetesek voltak a két vallás hívei között. Az elkülönülés csak sokkal később következett be, amikor a zsidók nem zsidókat is befogadtak a kereszténység kebelébe, sőt, csak akkor, mikor a nem zsidó keresztények száma jóval meghaladta a zsidó keresztényekét.

Természetesen ez egy folyamat eredménye volt, mindenhol más, más időpontban következett be. A zsidók befolyása a kereszténységre még sokáig megmaradt, hiszen ők értették legjobban az eszmeiségét, a tanítók, a korai szentek, sőt a Biblia írói is a soraikból kerültek ki.

Teljes befolyásukat csak akkor vesztették el, amikor a kereszténység államvallássá lett, de a befolyásuk az idők folyamán természetesen csökkent.

Judea földje sokáig néptelen maradt.

Azt meg kell érteni, hogy egy egy városállam körül is kialakult az infrastruktúra, a falvak és a város között szoros volt a kapcsolat. Ha egy várost felégettek, a környék élete is elsorvadt, így nem épülhetett fel pl.: Karthago, bár korábban óriási hatalma volt. Judea tartománya is elnéptelenedett, amit több római kritizált is, mert az adóztatás hívei voltak, nem a pusztításé.