Hogyan győzzem le az önbizalomhiányt?

Nem fogsz olyan lenni, és ne is akarj. Az önbizalomhiány rossz, de a beképzelt majmok se jobbak.

Gondolkozz el, mi zavar, pontosan mit nem mersz megtenni, és mitől félsz. Légy őszinte magadhoz, ez nem könnyű, mert az ember azt gondolja, legalább magamat ne cikizzem. De ez nem cikizés, hanem önismeret szerzése. Ha már eléggé látod, hol akad el a dolog, gondolj vissza pici gyerekkorodra, hol okozott ez problémát. Esetleg kérdezősködj a szüleidtől. Kellett lenni valami (vagy több valami) helyzetnek, ahol abban akadályozva voltál, esetleg csúnyának tartották, vagy valamit bemagyaráztak neked, csupa jó szándékból.

Az önbizalomhiányból kikeveredni rettenetesen nehéz, mert éppen önbizalom, erős hit kell hozzá. Mindenesetre semmiképp se akarj kitűnni, mert nem fog sikerülni, ez pedig éppen a kisebbrendűségedben erősít (lám, nekem tényleg nem megy...). Meghittebb közösségben egyszerűen szólj hozzá (előtte beszéld meg magaddal, hogy nem számít a sikertelenség, minden kezdet nehéz). Gondold ki előre a témát, és hogy mi a mondanivalód róla. Aztán csak mondd. Ha megszakítanak, figyelj miért, de amúgy ne törődj vele. És erősen tudd, hogy eleinte nem fog menni. Akkor könnyebb.

Koncentrálj mindig a pozitív tulajdonságaidra, de légy tisztában önmagaddal. Pl. ha a Boci-boci tarkát sem tudod elénekelni, ne tartsd magad született énekesnőnek.

Keresd meg, mik azok a dolgok, amelyekben valóban jó vagy, és ezeket domborítsd ki. Próbálj ki sportokat, kézművességet, zenét, addig, amíg nem találsz valamit, ami igazán jól megy. Találj valamit, amiben igazán jó vagy, és mutasd mindig a jó oldaladat. A hátrányaidat pedig próbáld háttérbe szorítani, pl. ha hamis a hangod, sose énekelj mások előtt.

Minden egyes félelem leküzdésének módja a félelemmel való szembenézés.

Ha félsz egy darazsat megfogni, akkor meg kell fogni!

Ha nem mersz levelet megnyitni, meg kell nyitni!

Ha nem mersz odamenni valakihez beszélgetni, oda kell menni.

Ha nem mersz megszólalni egy bizonyos szituációban, akkor meg kell szólalni!

Ha nem mersz egy neked szimpatikus emberre rámosolyogni, akkor rá kell mosolyogni.

Ha nem mersz idegen szemeibe nézni, akkor a szemeibe kell nézni.

Olyan nincs, hogy ezeket márpedig nem lehet. Lehet, csak bátornak kell lenni és erőt gyűjteni.

Bátornak kell lenni. Máshogy nem lehet a félelmet, szorongást legyőzni.

Mindeközben több mint valószínű, hogy az ember kudarcba botlik.

Például a félelem ellenére odamész egy tök idegen csajhoz, megszólítod, aztán meg leblokkolsz, és nem tudsz beszélgetni vele, ő meg lelép, vagy elküld.

Nyugalom, mert ez vele jár. Ezen túl kell magát tennie az embernek.

Arra kell koncentrálni, hogy legalább már az első lépést meg merte tenni az ember.

És dícsérd is meg magad.

Nem szabad arra gondolni, hogy na ez nem jött össze, mennyire béna vagyok.

Egyből nem lehet nagyon bátornak lenni. Ezt is gyakorolni kell, mint bármi mást.

Ha minél többet szembenézel a félelmeiddel, annál jobban gyengülni fognak azok.

Persze nehéz, de máshogy nem megy.

Az igazi szépség belülről fakad! Ha gyakorolsz és képes leszel békét kötni magaddal, elfogadni saját magad, megszűnnek az ilyesfajta problémáid.

Ha nem vagy megelégedve a testeddel, diétázz és kezdj el edzeni.

De a legfontosabb, hogy magaddal legyél elégedett. Ezt egy kövér ember is tud.

Ha megváltoztatod a hozzáállasod, képes vagy legyőzni a félelmeid, a világ pozitív irányba változik körülötted.

Ne várd el, hogy szeressenek, ha magadat nem vagy képes!