Lányok,15 körül, mit tennétek ilyen helyzetben?

Van egy srác. Szinte semmit nem tudok róla, múlthéten láttam először, egy közös programon találkoztunk. Az a fajta srác, aki jól néz ki, nagyon jó fej és minden lány oda van érte (énekel). A második nap, mikor találkoztunk (ugyane program miatt), odajött hozzám, beszéltünk pár szót. Utána bejelöltem Fcebookon. Pénteken megint összefutottunk olyasmi kapcsán, mint előtte, és megint váltottunk pér szót. Ekkor jelölt vissza és kedvelt 3 képemet. Gondoltam, teljesen értelmetlen akármit is gondolnom róla, elvégre ő olyan srác, akinek sok lány jut, meg idősebb is...

Szombaton este rám írt chat-en, és érdeklődött a program azon részéről, amiről lemaradt. Egész jól elbeszélgettünk előbb arról, aztán arról, hány éves ő... 21. Mikor mennem kellett (nem régóta beszéltünk), még 20 percig feltartott, és azokban, amiket írt, folyamatosan kicsike utalások vannak, de ezeket még egyáltalán nem mertem azoknak venni, elvégre ez semmiség. Így ennyiben is maradt, egészen szerdáig. Az egyik barátnőm a fejébe vette, hogy ő kicsit jobb kedvre tudna deríteni, azt pedig a kezébe, hogy azt is tegye, elég egyedi módszerrel... Ráírt Facebookon a srácra egy elég hülye indokkal, hogy ő beszéljen már velem, azzal az egyetlen dologgal kapcsolatban, amihez neki is köze volt meg nekem is. Elég nyílt volt, nekem meg hát igen ciki, de erre vannak a barátok. (: A srác este rám is írt, és tök aranyos volt azzal kapcsolatban, amivel a barátnőm megkereste, így indult a beszélgetés. Aztán kicsit elterelődött a szó, és megint kaptam utalásokat, amiket megint nem vettem komolyan, ezen kívül néha-néha belinkelt egy képemet egy kis hozzáfűzéssel, és elég érdekes volt már, hogy szabad idejében azokat nézegeti... Írtam is neki ezt, és innen kezdődött az, hogy belemerültünk a beszélgetésbe, és egyre figyelmen kívül hagyhatatlanabbakat írt, márhogy mint utalás. Na meg minden szavamba bele tudott magyarázni mindent, amit akart, és legtöbbször magát sikerült. (: Aztán oda jutottunk, hogy lehet, hogy 'pedofil' de csak viccelődés volt (!!). Ez akkor volt jelentős, amikor kimondta, hogy valljam be, én meg pont annak az ellenkezője vagyok, az idősebbek érdekelnek, ő is bevallotta, hogy 'pedo'. És megjegyezte, hogy ez az optimális az esetünkben. Itt lett először tagadhatatlanul része a beszélgetésnek az ő és én. Innentől kezdve nem részletezem a beszélgetést, de sokszor megjelent benne, hogy őt zavarja, hogy ennyi a korkülönbség, vagyis, inkább értem aggódott, aztán megbeszéltük, hogy a hat év nem is sok. A beszélgetés végére eljutottunk oda, hogy ha a karjaiba zárhatna, nem könnyen engedne, de azt is megbeszéltük végül is, hogy ez a dolog rajtam áll, én húzok határt. Még annyi de annyi ilyen nagyon aranyos dolog volt, hogy vigyázna rám, meg biztos nem bántana, meg ilyenek, de ez így nem úgy néz ki külön leírva, mint a beszélgetésünkben, abban a környezetben. Hétköznap hajnali fél kettőig beszélgetni... Akkor köszöntem el, és mentem fürdeni, mert fél kilenc óta beszélgettünk.

Tegnap megint beszéltünk, bár nem ilyen sokat, viszont megint kimondta, hogy én szabom meg a tempót, és kimondtuk, hogy akarjuk egymást. Ezt azért ezzel a szóval, mert ez is egy kiforgatott mondatomból indult. Később rákérdezett, mikor találkozzunk (fura, nem is az volt a kérdés, hogy találkozunk-e, hanem az, mikor (: ), és ő általa mondott időpont a holnap este. Este. Szombat este? Itt viszont mennie kellett, szóval konkrétabb, hogy pontosan mikor vagy hol gondolja, nem volt. A kérdésem az, hogy mit tegyek ezzel a helyzettel?

Szívem szerint gondolkodás nélkül találkoznék vele akár éjszaka egy szórakozóhelyen is, de ott van a mai világ... Abban biztos vagyok, hogy tényleg nem bántana, meg tényleg én döntök, de azt nem tudom, hogy komolyan szeretne velem valamit kialakítani, vagy csak kicsit kavarni szeretne... Még alig ismerjük egymást, ott a hat év, én teljesen tapasztalatlan vagyok (egyszer csókolóztam, és itt ki is merül a dolog), és mi van, ha neki hamarabb kellene több? Mi van, ha egy hatalmasat csalódok benne is? Tényleg nagyon tudnám szeretni, ha merném, na meg ismerném... De most egy újabb csalódás? Mert az elmúlt hónapokban sok volt, és a legfájóbb egy fiú, aki átvert és csak kihasznált... Nem tudom, helyes lenne-e vele találkozni szombat este. Én nagyon szeretném, de ott a de... Anya biztos elengedne, őt nem érdekli, nem félt... Tetoválásom is van, amibe kapásból belement... Azóta megtanultam, hogy helyette magamért is magamnak kell aggódnom, és meghúzni a helyes határokat... De itt nem tudom. Mit tennétek?