Most mit tegyek, hogy ne undorodjak magamtól?

Visszahallottam, hogy az egyik "barátnőm" azt mondta egy pasinak, hogy csúnya vagyok, és kegyetlenül rosszul esett. (Ráadásul mindezt egy 3. személytől hallottam vissza.) Nem tartom magam rondának, és sokszor dícsérnek még, sőt (nem akarok nagyképűnek hangzani, de) nem nagyon neveztek még csúnyának. Kérdeztem a csajt, hogy igaz-e, de ő azt mondta, hogy annyit mondott a srácnak, hogy nem vagyok a srác esete (és ezt is állítolag azért mondta, mert a srác exei mind ribancok voltak). A srác egyébként nem tart csúnyának. Állítólag nagyon bejövök neki, járni is akart velem, mégis nagyon nagyon rosszul érzem magam. Ez az egész tegnap történt, ma már úgy kelltem fel, hogy életkedv 0, étvágy 0, és egyszerűen undorodom magamtól. Csak a tegnapi dologra tudok gondolni. Mit tegyek, hogy visszajöjjön az életkedvem?

(P.S. Sajnálom, ha sajnáltatásnak hangzik, tényleg nem akarom, hogy sajnáljanak, egyszerűen csak nagyon fel vagyok zaklatva.)