Tényleg ennyire elkorcsosodott a goth szubkultúra?

Kedves utolsó, babybatnek lenni nem bűn, mindenki elkezdi valahol, valamikor. Sőt, felettébb izgalmas, új dolgokat ismersz meg, új emberekkel találkozol, új zenék, új szerelmek, új barátok, az egész olyan lelkesítő.

Az idegesítő a babybat-ekben az, amikor valaki inkább osztaná az észt, mintsem hogy utánnanézzen a dolgoknak. Ha még ez az ismeretek hiányát palástolandóan arroganciával és pökhendiséggel is párosul, az már tényleg felhívás lincselésre.

A gothic.hu-n pl. eléggé részletesen le van írva minden.

(Kezdetnek mondjuk nézd meg az Art kategóriában a Nekretro részt. Ott a Szubkultúra fül alatt elég sok alap infó megvan, pl A "Goth" kifejezés eredete, meg egy csomó társadalomtudományhoz köthető tanulmány.)

Nem szégyen odamenni dumálni a nálad 5-10-15 évvel idősebbekhez. Nem szégyen megkérdezni a DJ-t hogy mi az amit éppen játszik. Nem szégyen egyedül lemenni egy bulira.

Nem attól leszel hiteles goth, sőt, hiteles ember, hogy mindent tudsz a szubkultról, hanem attól, hogy érdeklődsz iránta és élvezed a szubkultúra nyújtotta előnyöket anélkül, hogy görcsösen próbálnál megfelelni egy szteretípiának.

nem a kultúrák korcsosodnak el hanem ez emberek.

teljesen mindegy, milyen kultúráról beszélünk tele van pózerekkel. ez az emberek legnagyobb baja, hogy annyira rettegnek, hogy ők senkik, hogy muszáj valami imiddzsel azonosítani magukat. és bizony ez legfőképp csak külsőség.

keresztkérdés: egyáltalán hol vannak ma működő goth közösségek? vagy ha az ember meg akar ismerni valami ilyet? mert ha végignézek ezeken a közösségi oldalakon, mindenhol csak azt látom, hogy pózolás nyakra-hegyre, semmi tartalom, semmi életérzés, giccs, fekete, nyáladzás, és "emo vagyok" "goth vagyok" stb blabla. ugyanaz mint a "diszkós vagyok" "egyedi vagyok" emberek közt.

mi értelme egy kultúrának amiben nincs kultúra? semmiben nem különböznek ezek az emberek, csak külsőleg.

A kedves utolsó eléggé tájékozatlan.

VAN mostanság goth szubkultúra, csak mint előbb már említették keresni kell. Ne azzal a pár paraszttal gondold már egyenlőnek a szubkultúrát akit a gimiből ismertél.

Van egy eléggé vegyes( értsd mind korosztyálokat, mind személyiségeket mind társadalmi réteget nézve) felépítésű közeg. Jó, persze szeretnek fotózkodni, öltözni, sminkelni a gothok glam-es gyökereit kár is volna tagadni.

De a szubkultúra nem csak erről szól. Filmek, zenék, gondnolatok, regények, divat, festészet, költészet, italok, sukrászművészet, testmódosítás... stb. Ezek pl. olyan témák amik gyakran felmerülnek. Ez a közös érdeklődési kör. A közös beszélgetésekből új dolgok születnek. Ez a kultúra, és ez a célja a szub- és ellenkultúráknak is. Nem sírni kell, hanem elkezdeni valamit és előbb utóbb megtalálnak azok akik hasonlóak, akikkel közös ötleteitek lehetnek.

Csak ehhez mondjuk túl kéne jutni a sztereotípiákon.

Mindenki keresi itt a fenenagy életérzést, de ez is túl van misztifikálva.

nem igazán értem, mit akarsz ezekkel mondani, teljesen logikátlan a mondandód.

szerinted miért tettem fel kérdést? nyilván azért, mert tájékozódni akarok "elsőkézből" a mai helyzetről. itt persze fenn áll annak a lehetősége, hogy te, vagy bárki más az oldalakon pózoló emberekhez hasonló "goth" vagy/vagytok.

"Nem sírni kell, hanem elkezdeni valamit és előbb utóbb megtalálnak azok akik hasonlóak, akikkel közös ötleteitek lehetnek. "

szerintem ez a gondolatmenet vége. aki komolyan ezen a szinten van, és emellett ilyen idealistán hisz ezekben a sablonokban és ennyi önellentmondó dolgot állít egymás mellé annak fölösleges lenne magyarázni. szerintem ehhez a témához kellene egy alapszintű társadalomismeret, az meg már csak poén, hogy a sztereotípiákat is említed.

a diverzitással egyetértek, a túlmisztifikáltsággal talán, de te egyszerre teszel kijelentéseket pro és kontra a "sztereotípiákról".

akkor legalább határozd meg a goth-ságot, hogy érdemben lehessen beszélni valamiről.

Ebben tényleg nem lehetsz biztos, mert egy anoním oldalon mindenki azt mond amit akar, az, aki akar lenni.

Kérdezted van-e, erre én továbbra is azt válaszolom, hogy én megtaláltam, és jól is érzem benne magamat. Persze lehetne nagyobb, sokszínűbb, népesebb de azon kívül, hogy ott vagyok és igyekszem belevinni azt, amit tudok. És ez alatt történetesen nem azt értem, hogy a tükör előtt vonaglok és arra rántok rá, hogy mekkora trú arc is vagyok én.

Annyira idealistán nem hiszek én semmiben, pontosan tudom és látom is hogy milyen arcok és milyen viselkedések vannak. De nem is kell mindenkivel bratyizni, nem is erről volt szó. Viszont ha sikerül kialakítani egy összeszokott baráti kört, akkor nagyon jó tud lenni.

Lehet, hogy sztereotípiának hangzik, de pont azért hoztam fel ezeket a területeket, mert az én goth ismerőseim ezekben a szakmákban tevékenykednek, bölcsészek, művészek, tetoválók, zenészek, pultosok, stb. Egy ilyen asztaltársaság tényleg ilyesmikről beszélget (a napi párkapcsolati és egyéb pletyka után persze). Aztán van, aki meg tökre nem ilyen érdeklődésű, hanem mondjuk fizikus vagy rendőr. De ha nagy átlagban végeznénk egy felmérést, a fennt említett területek biztosan előkelő helyre jutnának.

Ezt nem mondanám sztereotípiának, inkább a szubkultúrában eltöltött éveim személyes tapasztalatának.

Az a sztereotípia, hogy mindenkinél "pózolás nyakra-hegyre, semmi tartalom, semmi életérzés, giccs, fekete, nyáladzás" valóbban igaz lehet pár egyénre. De mondjuk őket a netes oldalakon kívül nem is nagyon látni sehol. Ez is olyan dolog, hogy aki tesz is valamit a közösségért, annak teljesen felesleges kiírni a fészbukjára meg a homlokára, hogy goth vagyok, mert úgyis mindenki tudja róla.

Az meg gondolom egyértelmű, hogy eközül a két viselkedésmód közül melyiknek van több köze a realitáshoz.

Ha már rákérdeztél, a goth-ság, vagy ha így jobb, a goth szubkultúra gyökere a zene, és az ekörül zajló közösségi élet, és kapcsolódó művészeti ágak. Aki ezt a kultúrális terméket megalkotja, kedveli, fogyasztja, részt vesz benne, az az adott szubkultúra része.

nyilván ha a szubjektivitásnál tartunk akkor ez a "trú" vagy akárminek nevezett "goth"ság is relatív ami közösséget alkot.

egyébként sem fogja senki azt mondani, hogy igen: babybat vagyok, giccses, csipkében vonagló sírokon pózolós kislány

ha nem lennél idealista, nem írtad volna, hogy "Nem sírni kell, hanem elkezdeni valamit és előbb utóbb megtalálnak azok akik hasonlóak, akikkel közös ötleteitek lehetnek. "

ha ismernéd az emberek működését, szintúgy nem írtad volna.

az tény, hogy az aktivitás társaságot alkot, csak nem mindegy, hogy a társaságnak milyen a minősége, milyen értékei vannak, és mitől érzi valaki annak tagjának magát... sőt, sokszor barátinak nevezni ezeket a köröket túlzás is.

az érdeklődési körrel nem vitázok, a gothoknál attól függ mennyire határozza meg az identitását, legfeljebb van 1 közös érdkelődés/beállítottság, de ez lényegtelen téma

"valóbban igaz lehet pár egyénre."

a többségre (szerintem). bizonyára más mércékkel nézzük az embereket, vagy kivételes embereket ismersz. de általánosságban inkább az elsőre tippelnék.

"De mondjuk őket a netes oldalakon kívül nem is nagyon látni sehol."

ha ez igaz (ami szintén az egyik teóriám, és tovább erősítetted), akkor abszolút magabiztossággal kijelenthetem, hogy ezeknek a szubkultúráknak a képviselői többnyire csak külsőségekre alapoznak, de lényegükben, működésükben ugyanolyan romlott átlagemberek, mint a többség, a fujfuj diszkósok meg az öltönyös konformisták.

"Az meg gondolom egyértelmű, hogy eközül a két viselkedésmód közül melyiknek van több köze a realitáshoz. "

a realitáshoz talán, de a gothságának a realitásához nem biztos. és itt enm is feltétlenül A "gothság" a lényeg, hanem bármiféle stílussal való azonosulás.

"Aki ezt a kultúrális terméket megalkotja, kedveli, fogyasztja, részt vesz benne, az az adott szubkultúra része."

no de maga a fogalom is kialakult valahogy, és nem feltétlenül önmegnevező és körbeírható kult hatására. feltételezzük van a the cure ami egy gothnak nevezett együttes, de nem feltétlenül úgy indultak, hogy mi most alkotunk egy stílust, amit gothnak fognak hívni...

továbbá akkor sem igaz ha az adott illető nem tartja magát valaminek (akkor vajon goth vagyok ha nem tartom magam annak de hallgatok goth együtteseket?)

és mi van akkor, ha goth stílusú ruhát hordok, vagy írok egy lehangolt verset, egy gothos dalt, amit nem tartok gothnak?

mert így értelmetlenné válik a gothról való társalgás, ha nincs meghatározása.

például ha azt nézzük a gothoz kell egy úgymond sötét lelkület, vagy egy kis deviancia. de ez önmagában nem határozza meg a gothságot? vagy egyáltalán ezt kijelenthetjük? és mennyire része a gothságnak az, hogy fekete csipkében vonaglunk? tehát a megbotránkoztatás vagy akármilyen célból a z öltözködési stílus?

erre csak egy példát tudok felhozni: meglátsz egy emo srácot, vágások a karján. megkérdezed, hogy miért csinálta: mert emo vagyok. erre mit lehet mondani?

Ha most arra vársz, hogy elkezdjek mellet verni, hogy mekkora trú arc vagyok, és hogy nem vagyok mallgoth vagy temetőben fetrengő pózarc, akkor hiába. Engem mondjuk sokkal jobban érdekel a tartalom, mint az identitástudat fenntartása.

Azt, hogy a fennt említett kategória (akik nagy részben tinik) és az úgymond nagy és felnőtt, komoly szubkultúrában érdekelt egyének aránya milyen, azt nem tudom. Azt sem mondanám, hogy ennyire éles határvonalat lehetne húzni a két csoport között, mert nagyon sokan babybatből komolyodnak meg. Sokféle személyiség van itt is, a komformisták közt is. Attól, hogy valaki meghallgatja az Only Theatre of Pain-t, még nem megy át agymosáson, ugyanabban a társadalmoban nőtt föl mint az emberek nagy többsége.

"no de maga a fogalom is kialakult valahogy, és nem feltétlenül önmegnevező és körbeírható kult hatására. feltételezzük van a the cure ami egy gothnak nevezett együttes, de nem feltétlenül úgy indultak, hogy mi most alkotunk egy stílust, amit gothnak fognak hívni... "

Ebben a témában van egy elég jó cikk a gothic.hu-n, olvasd el.

[link]

"és mi van akkor, ha goth stílusú ruhát hordok, vagy írok egy lehangolt verset, egy gothos dalt, amit nem tartok gothnak?

mert így értelmetlenné válik a gothról való társalgás, ha nincs meghatározása. "

Akkor menj sörözni Andrew Eldritchel, jól megértenétek egymást.

"például ha azt nézzük a gothoz kell egy úgymond sötét lelkület, vagy egy kis deviancia. de ez önmagában nem határozza meg a gothságot?"

Nem feltétlen. Sötét lekülete és devianciája elég sokaknak lehet (pl. metálosok, punkok egy része, emosok, depressziósok...) ettől még magában nem lesz valaki goth.

De az sem szükségszerű, hogy valaki deviáns vagy sötét lelkű legyen ahhoz hogy a szubkultúrához tartozzon. Nem véletlen vannak olyanok, mint a perkygoth vagy a goth lolita.

"és mennyire része a gothságnak az, hogy fekete csipkében vonaglunk? "

"tehát a megbotránkoztatás vagy akármilyen célból a z öltözködési stílus? "

Valószínüleg tizenévesen nagyon érdekes, hogy az emberek megbotránkoznak. Most komolyan, azt kérdezed, hogy a dolgozó, huszon-harmincas generációt is ez motiválja-e?

A gothok viszonylag kis része vonaglik fekete csipkében, ez főként csak a viktoriánus goth sajátja. Pl. a rivetheadeket, cybereket ritkán látod csipkében.

"erre csak egy példát tudok felhozni: meglátsz egy emo srácot, vágások a karján. megkérdezed, hogy miért csinálta: mert emo vagyok. erre mit lehet mondani?"

Nem tudom, nem ismerek emosokat, nem ismerem őket, így nem tudok nyilatkozni. Az viszont biztos, hogy a szubkultúrákat és a mentális problémákat összemosni nem vall túl nagy tájékozottságra.