Más országokban miért tudnak akkora béreket fizetni?

A kommunizmus az egyik.Nézd meg az összes országot ahol kommunista diktatúra volt.A diktatúra romjaiból Magyarország , Csehország , Szlovénia, épült fel a legjobban.Románia , Szerbia , Ukrajna még mindig rossz helyzetben van de nagyon.

Németország NDK része még mindig le van maradva a nyugati részétől de fejlettebb az összes többi volt keleti blokkos országnál.

A másik ok a hozzá nem értő vezetés.Rossz (szak)emberek irányítsák az országot.

"Más országokban miért tudnak akkora béreket fizetni?"

- magasabb a munka termelékenysége

(képzettebb munkaerő, fejlettebb termelési eszközök, több tőke)

- kevesebb nyugdíjast és segélyen élőt kell eltartani

"Esetleg elképzelhető, hogy a magasabb bérek miatt sokkal kevesebb sarcot kell fizetni"

Milyen béna szöveg már ez a "sarc"?

"Mert más államokban jobb a gazdaság.Van ipar"

Egy nagy frászt. A legfejlettebb országok már pont nem az ipariak, hanem az ipar utániak. A leggazdagabb országoknak fejlettebb a szolgáltató szektoruk, mint a magyarországi, elsősorban ebben térnek el Magyarországtól.

"Magyarországon azért nincs ipar, mert nincsenek magyar gyáraink sokan?"

A magyar ipar jelenleg 2x akkora, mint 1990-ben. Bőven vannak gyárak.

"Német , brit , francia multiból meg rengeteg sok van."

Most akkor német, brit, francia vagy multi? A multi multinacionálisat jelent.

"És ezeknek van autóiparuk is"

Brit autóipar? A Vauxhallra gondolsz? Annyi autóipar itt is van.

"Azért nincs iparunk, mert ahhoz ki kéne termelni amink van. "

+1 analfabéta, aki hozzászól. A nyersanyagokat már egy ideje (úgy nagyjából a kőkorszak óta) lehet importálni is, ha nincsenek helyben.

"Ki tette tönkre szándékosan, előre megtervezetten a magyar gazdaságot?"

Senki. Kádár és tanítványai (pl. Gyurcsány) tették tönkre, de nem szándékosan, hanem idiotizmusból.

16:58

Többek között: információs technológia, kommunikáció, egészségügyi szolgáltatás és gyógyszerek, oktatás, kutatás, pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom stb.

Az EU-ban a GDP 73%-át a szolgáltató szektor állítja elő, 25%-át az ipar, 2%-át a mezőgazdaság.

Magyarországon a szolgáltatások aránya 65%, az iparé 31%, a mezőgazdaságé 4%.

Kínában, amely feltörekvőben lévő fejlődő ország, 47% az ipar aránya a GDP-ben, a mezőgazdaságé 10%. Indiában, amely Kínához hasonló, de kb. 10 évvel mögötte jár a fejlődésben, az ipar 26%, a mezőgazdaság 18%.

A középkorban még a GDP nagy részét a mezőgazdaság tette ki mindenhol, aztán elindult az iparosodás, a 19. század végén a legfejlettebb országok ipari országok voltak. Végül a legfejlettebb országokban elindult a szolgáltató (harmadik) szektor terjeszkedése. Magyarország a 20. század második felére lett ipari ország, és a 20. század végén indult meg a posztindusztrializáció, vagyis az iparosodás utáni korszak, a szolgáltató szektor terjedése. Kína épp most iparosodott, India pedig még ipari-agrár ország.