Nem abnormális megsiratni egy állat halálát, míg egy ember halálát le se szarni?

kérdező, például egy kutya az rád van utalva, neki csak Te vagy, Te vagy neki a világ közepe, téged szeret a legjobban, tudod, hogy meghalna érted gondolkodás nélkül. kutyák esetében érthető, hogy az ember viszontszereti, a kutya az egyetlen faj aki jobban érzi magát egy másik FAJ társaságában (az emberében).

az emberek kihasználják az állatokat és undorító körülmények között tartják rengeteg helyen. Láttam Németo-ban normális farmi állattartást, több száz állatal, boldogan legelésztek a mezőn, volt helyük stb - miért nem leht ugyanúgy?

tudod, az emberi faj egy része undorító. gonosz, érdekember, hazug, kétszínű, lelketlen, számító. az állatoknál soha nem fogsz ilyesmit tapasztalni. ezért sok ember közelebb érzi magát az állatokhoz, hiszen bennük nem csalódhat - szerintem valami ilyesmi lehet a magyarázat. egy cápa nem fogja azt mondani, hogy "gyere ússzál nyugodtan NEM haraplak meg" aztán mégis megesz. Kiszámíthatóak. Akkor is, ha veszélyesek, az állatok nem trükköznek.

ÉN imádom a családomat, mint embereket. de nálunk a kutya is a család része volt, még jó hogy eltemettük és megsirattuk, hiszen 10+ évig velünk volt és vigyázott ránk. Nyilván jobban megsiratnám a szeretteim elvesztését,

de tudod vannak olyan emberek, akikért egyáltalán NEM KÁR.

még akár családtagok is.gondolom 7milliárd emberből legalább a feléért nem lenne kár, és lehet hogy még kis számot mondtam.

amúgy az én nézőpontom szerint minden élőlény egyenrangú. Ki ehhez ért jobban, ki ahhoz. de nem mi vagyunk a Föld urai, a Föld észre sem veszi majd, hogy itt voltunk, annyira hangyaf*sznyi ideje sem vagyunk jelen, mégis akkora a pofánk - mire fel?

te azt hiszed felsőbbrendű vagy egy állatnál, szerintem nem, lehet, hogy az intelligencia és az eszközhasználat miatt vannak ezen az állásponton, de elfelejtik azt, hogy csak annak jár hatalom, aki elég bölcs hozzá, hogy tudja, mikor NE használja.

aki nagyszájú, és lenézi az állatokat, az meg kapjon el egy csirkét úgy, hogy a csirke nincs ketrecben - nem fog sikerülni. fogjon puszta kézzel halat a folyóból - nem fog sikerülni. egy fiatal állatot belelöksz a vízbe, kiúszik, egy fiatal gyereket löksz bele, megfullad, mert az embernek semmilyen szinten nincsenek már életfenntartó ösztönei.

és a többi :D mert annyira azért nem vagyunk jók. csak másfelé fejlődtünk. de ez nem jelenti azt, hogy felsőbbrendűek lennénk.

30N

Nem olvastam el csak pár választ, de azt gondolom, hogy a kedves kérdező, és még némelyek igencsak el vannak tévelyedve.

Sosem értettem miért kellene valakit csak azért szeretni, és mondjuk többre tartani egy állatnál, mert ember. Ebben a mai elkorcsosult világban vajmi kevés érdem az, hogy valaki embernek született, ha közben gyilkos, tolvaj, pedofil, zoofil, drogos, csaló, rosszindulatú, és még sorolhatnám. Az emberek nagy százaléka SZ@R ember, és tojnak mindenki másra saját magukon kívül.

Én alapvetően nem szeretem az embereket, szkeptikus vagyok velük szemben, míg be nem bizonyítják nekem, hogy többre érdemesek. De bocsánat már, hogy azok után hogy megyek az utcán és csak úgy lek.rváznak, leköpnek, a villamoson letapossák a cipőmet ami leesik a villamosról és mennek tovább, hogy a tescoban a vén f@sz direkt a s.ggembe löki a kocsiját, és még sorolhatnám, nem szeretem az embereket. Konfliktuskezelés? Ugyan már! Akik az ősember szintjén vannak, azokkal nem lehet mit kezdeni.

Nálunk a macskáim családtagok, közvetlenül a családom után jönnek a sorban, és bizony sokkal jobban sajnálnám őket bármelyik idegen embertől.

Az, hogy emberek és állatok, eléggé tág kategóriák.

Milyen ember, milyen állat?

Ha meghal egy számomra ismeretlen ember vagy állat, akkor sajnálom, de nem gyászolom meg.

Vagy ha a szemben levő házban egy számomra idegen meghal, és tudomást szerzek róla, akkor sajnálatosnak tartom, de nem fogom gyászolni. Ha a saját kutyám pusztul el, akkor meggyászolom.

Szerintem ez inkább azon múlik, hogy az adott élőlénnyel mennyire szoros a viszony, az érzelmi kapocs.

Vagy arra gondoltál, hogy egy családtagként szeretett állat és szintén közeli családtag (ember) halála esetén tesz valaki ilyen különbséget?

Én mindig macskát tartottam/tartok. Nekem ugyanolyan családtagnak számít, mint bárki. És ugyanúgy meggyászolom őket is, mint a rokonaimat.

De az is igaz, hogy a macska vagy bármilyen állat sosem használt ki, sosem vert át, nem lopott meg, aztán nem tagadta le. Úgy mint egyes rokonaim. És hát az ilyen rokonokat nehéz őszintén siratni, mert tudod, hogy mit tettek ellened. Szóval nem mindenkinél jobbak az állatok, de bizony vannak olyan rokonok és persze idegen emberek is, akiknél jobbak.

Én ugyanúgy vagyok mint a 40. válaszoló. Most nem a közvetlen környezetemről van szó, hanem amit mondjuk a tvben látottakra reagálok. Ha a híradóban mutatják, hogy lovakat gázoltak, vagy az árvízben elpusztul az állatkerti elefánt mert nincs mód a kimentésére, vagy szintén árvíz miatt fuldoklik egy disznó és mutatják..hát a szemeit látni, ahogy veszi a kamera..ilyenkor nagyon haragszom az emberekre segíteni "nem tudnak" de milyen nemes dolog lekamerázni, ahogy megfullad.. Vagy leölik az elszabadult vagy beszabadult vadállatot, mert nem tudják máshogy megfékezni..jah persze mert úgy egyszerűbb! A kábítólövedék biztos nagyon drága.. Szóval ha ilyet látok, bizony sírok.

Van egy útszakasz, ahol ha elhaladunk mindig eszünkbe jut az a ló, amelyiket ott gázoltak el. Évekkel ezelőtt történt, de felkavar még mindig.

Egyébként meg az olyan sorozatok amik gyilkosságokról szólnak sokkal immunisabbá tették az embereket. Nem tudom amúgy hogyan reagálnék egy halott emberre élőben.

Sok mindentől függ ez.

Például, hogy milyen kapcsolatban volt az illető személyel, stb.

Nagyon sírtam, összeomlottam, amikor 9 éves koromban meghalt a nagypapám. Szintén szomorú voltam, amikor 18 évesen meghalt a nagymamám férje.

Viszont. A fejemet a falba verném és ordítanék, mint egy sakál, ha meghalna a kutyám, aki már 11 éve a társam, a barátom. Aki odajön hozzám, ha vidám vagyok, ha szomorú vagyok, ha rossz jegyet kaptam, ha felmondtam, ha mások bántottak. Próbálj meg 5 11 éves gyerekkel konfliktus kezelni, akik azzal fenyegetnek, hogy megölnek. Na ugye milyen egyszerű? .... Én inkább a kutyámmal töltöm azt az időt, amit a sunyi, undorító, kihasználó, bántó emberekkel töltenék. Tudod a kutyám akkor is feltétel nélkül odajött hozzám, amikor majdnem megbuktam matekból. Ő ugyanúgy szeretett, és nem érezte, hogy szégyellnie kell engem, amiért buta vagyok a matekhoz, de az irodalomhoz meg nem. A kutyám nem keserítette meg a gyerekkoromat azzal, hogy nem engedte, hogy barátkozzak, hogy beilleszkedjek a társadalomba. A kutyám nem szereti jobban a testvéremet vagy a másik gyerekét, mint engem.