Szerintetek is mert valakinek pasija van attól még szüksége van barátokra nem?

Igen.

Kell, hogy legyen saját életed.

Persze. Sajnos sokan csak későn jönnek erre rá. Sok olyan lányt ismertem, akiknek egyszer csak lett egy komolyabb kapcsolatuk, és onnantól kezdve maximum évente egyszer találkoztak a barátaikkal, már ameddig barátoknak lehetett őket nevezni így. Nyilván, mivel ők korombeliek, nem tudom, mi lesz velük 30-40 évesen, viszont mind itt az oldalon, mind ismeretségi körben sok olyan 40 feletti nővel találkozom, akiknek egy szál barátjuk sem maradt, és hihetetlenül nem tudnak magukkal mit kezdeni. Most nem csak az elvált nőkre gondolok, rengetegen élnek úgy házasságban is, hogy sok mindent nem tudnak kivel megbeszélni, ami esetleg a férjüket annyira nem érdekli, amit egy nő azért leginkább egy másik nővel beszélne meg.

Én pl. rettentően szeretek a férjemmel lenni, beszélgetni is lehet vele szinte mindenről, szóval nem lehet rá egy rossz szavam sem, de azért nyilván vannak olyan pitiáner kis dolgaim, amikkel nem őt fogom fárasztani, mert 1. nem igazán érdekelné a dolog 2. nem is nagyon tudna hozzászólni, ellenben a barátnőimmel jól el lehet ezeken vihorászni :D (Tévedések elkerülése végett: velük is szoktam értelmes dolgokról beszélgetni.) De úgy amúgy is, hát akik akkor fontosak voltak az életemben, amikor még nem ismertem a férjem, miért ne maradnának fontosak a későbbiekben is? Engem épp úgy érdekel most is, hogy velük mi történik, mint régen.