Szerintetek mi "az élet értelme"?
véletlenül jött létre az élet? ezt már pár évtizede a tudóstársadalom nagyobbik része is elveti... de ez egy másik téma, nem akarok vitát indítani.
az biztos hogy nem csak enni/alunni/szexelni/szarni az élet értelme, ha véletlenül vagyunk itt és véletlenül jöttünk létre akkor elég nagy szívás lenne az egész...
Az Élet értelme az ,hogy meg se kérdezték akarsz-e élni!!! Ha már élsz akkor annak elkerülése , hogy meghalj. A közte lévő idő olyan irányú eltöltése mely civilizációnk ( társadalmunk) elvárásainak megfelel. Emléked normál esetben ( 2-3-max 4 generáció ), ha nagyot alkottál esetleg pár száz vagy pár ezer év .
Speciális eset , ha nem hamvasztanak (fossziliaként) pár millió év , de mint kozmikus anyag az örökkévalóság .
Ez egy olyan kérdés, amiről sokat lehet bölcselkedni - lehet kijelölni "értelmeket" az életnek, és bizonygatni, hogy az, de hogy az-e valójában - kétséges.
Ugyanakkor egyes "életértelmek" az élet megrontói is.
A másik veszély, hogy életértelmet nem találván bűcsút mond az ember az életének.
Azt tudom mondani, hogy amit az ember nem talál, az nem biztos, hogy nincs.
Amit pedig talál - az nem biztos, hogy az aminek gondolja.
Azért számomra a végső válasz e végső kérdésre az, hogy az élet értelme titok - illetve az élet értelme a remény, hogy van értelme.
Ha így állsz hozzá - esetleges tévedéssel nem veszítesz semmit csak azt ami nem is volt.
Ha úgy állsz hozzá, hogy nincs, akkor elveszítheted, ha mégis van.
Ha pedig rögeszméddé teszed valamely önkényesen kijelölt értelmet környezetedre veszélyes játékossá lehetsz.
E két utóbbi a "tudás" gőgje, egyik "tudja" hogy nincs,a másik meg "tudja", hogy mi az.
Előbbi ön- utóbbi közveszélyes.
A nemtudás szerénysége beéri a reménnyel nem teremteni, hanem megismerni akarja az igazságot alázattal, bizalommal van a megismerhetetlen iránt s talán az közelebb is engedi magához.
A világ méreteiben és részleteiben is végtelen(nek) tűnik, az ember pedig véges porszem.
A tudhatón túllátni csak hittel lehet, s aki elég mélyen megéli gőgjét halálra alázó tudatlanságát rádöbben, hogy minden tudása is "csak" hit - tűnemény...
Kipukkan akkor a felfuvalkodott tudás-buborékja és az ismert egyesül az ismeretlennel... - marad a hit, és a a megismerhetetlenbe - titokba vetett remény...
Az életnek tulajdonképpen nem sok értelme van. Eszel iszol, szaporodsz, hormonok irányította elme szerint hamis énképet alakítasz ki, mindezt megspékelve az ember által kitalált pénz centrikus robot munkával amivel a lehetőségeidet és nagyrészt az idődet el is veszíted a bolygód megismerésére, bejárására.
És mindez tart addig, míg ez a bolygó is "él" , míg a Nap ki nem alszik míg a kozmikus erők félre nem söpörnek. Valószínű az ősemberek is képzelték magukat valakiknek, a dinók is és a valaha létezett eddigi összes faj, amíg valamilyen természetbeli okból ki nem halt(biztos nagyon sok bűnt követtek el....). Ahogy az ember is ki fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!