Szerettek Magyarországon élni?

Amíg diák az ember addig nincs gond, de majd meglátjuk később... Ha lesz egy jó nőm jó fizum akkor nem panaszkodok majd :D

Szeretek.

Nem.

Hazámat szolgálom!

Január óta nem Magyarországon élek. Kiskoromban nagyon szerettem Budapestet, aztán huszonévesen kezdett kinyílni a szemem, az a város koszos, büdös, az utcán hegyekben áll a szemét és a kutyaszar, cigicsikkek mindenütt, az aluljárókban (mindegyikben!) romák, drogárusok, prostituáltak, kéregetők, hajléktalanok, emberi vizeletszag, az utcákon ugyanez, csak kevésbé koncentráltan, mindenki örökké morcosan rohan, a járműveken közelharc megy az ülőhelyekért, az éjszakai buszon, amivel munkából jártam haza (éjfélkor zárt az étterem) többször belémkötöttek, de soha senki nem védett meg, a vezető sem (nő vagyok), miután vettem egy autót, amire rengeteget spóroltam, két év múlva ellopták, a kiköltözésem előtti évben kétszer betörtek az albérletembe, egyik elkövetőről sincs semmi híre a nagyszerű rendőrségünknek, a fizetésem egyre kevesebb dologra volt elég, szóval mindezt egybevetve kezdtem utálni az egészet. Most egy svájci kisvárosban élek, ahol az emberek nyugodtak és kedvesek, az utcák tiszták, csövesek és k.urvák nincsenek, mindenki, még az öltönyös-kosztümös üzletemberek is felszedik a kutyaürüléket, az autóikat bátran nyitva hagyják amíg beugranak az újságoshoz, hadd ne soroljam, de mindenben az ellentéte kis hazánknak, ráadásul egy fizetésből gondtalanul meg tudok élni és még félretenni is sikerül. A barátaim és a szüleim hiányoznak, de honvágyam nincs.

Ezt komolyan kérdezed?

Én szeretek itt élni. Szerintem a magyar fiúk a leghelyesebbek és a magyarnyelv a legszebb.

magyar nyelv*

Én szeretek, a magyar lányok a legszebbek, és itt van a legtöbb k.rva. Mi kell még?

Igen.