Iszonyatosan besokalltam, nem tudom, hogy kellene az ilyet lereagálni. Mit tegyek ilyenkor? (Hosszú, kérlek olvassátok el. Köszönöm. )

Rengeteg idős emberrel találkozom a buszon, megállókban, stb. Nem konkrétan velük van bajom, nem utálom az idős embereket, de amit a nénikék lenyomnak az valami hihetetlen számomra.

Elég sok esettel találkoztam, de történt 3 olyan eset, ami rettenetesen felbőszített.

1. Tavaly nyáron műtöttek, nem nagy műtét volt, semmi komoly, csak epe. De hát akkor is, nagyon gyenge voltam. Amikor kiengedtek a kórházból Anyum jött értem. Mondta, hogy taxival jöjjünk haza, de mivel nem volt vészes tömeg, ezért mondtam, hogy kibírom az utat busszal. (ketten vagyunk anyukámmal, nem akartam, hogy még erre is pénzt áldozzon.) Akartam volna felszállni a buszra, de mivel a hasamon volt a vágás, kicsit lassan ment. A nő félrelökött, hogy mit szórakozok, ha nem fog meg egy férfi, akkor összeesek. A buszon mindenki letámadta, hogy hogy viselkedhet így, ő papol az illemről? Én is kinyitottam a számat, hogy már ne is haragudjon, de két napja műtöttek, nem tudok futni...

A másik eset decemberben történt. Iskola és gyakorlat mellett el tudtam menni dolgozni, ami annyit takart, hogy reggel 6-kor elmentem itthonról és este 11-kor hazaestem. Így ment 4 napig, az 5. napon viszont nem volt gyakorlat, csak meló. Hazafelé leültem a buszon (fél 3 körül lehetett), mikor a hölgyemény belém köt, hogy én minek ülök le, meg biztos egész nap ültem. Egy ideig hallgattam, de amikor megkérdezte, hogy "Anyád nem nevelt meg?" akkor kiakadtam, hogy nekem nem anyám van, hanem vagy édesanyám, vagy anyukám, és de, megnevelt, de én meg dolgoztam, és konkrétan 5. napja vagyok talpon. Tudom sokan ezt csinálják, de engem annyira kiütött, hogy alig bírtam már állni a műszak végén...

A legutolsó, ami tényleg kiakasztott, az pedig tegnap volt.

Mivel nem tudtam még elhelyezkedni, ezért szórólapos munkákat vállaltam el. Az egyiknél a megbízóm plusz pénzt ad, ha elmegyek a szórólapért, nekem meg megér annyit.

A bölcsességfogam miatt a jobb oldalam be van dagadva, nem bírok enni, a fájdalomcsillapítók miatt teljesen kábult vagyok, doki hétfőn lesz.

Nagyon rosszul lettem tegnap a meleg miatt, a szórólap nagyon sok volt, alig bírtam el. A buszon az egyik férfi észrevette, hogy valami baj van, és felállt, hogy átadja a helyét. Amint a férfi felállt, egy vén boszorkány (elnézést az idősektől, de ez a nő az volt) mint egy csatakanca odébb lökött, és leült. Én szépen összeborultam, egyrészt a rosszullét, másrészt a nénike miatt, hiszen amúgy is ingatag lábakon álltam már egy ideje. Összevakartak, buszsofőr kérdezte kell-e mentő, mondtam, hogy nem, jól vagyok. Erre a nénike még pluszba beszólt, hogy milyen ócska nő vagyok, ha már délután részeg vagyok...

Na nekem se kellett több, ordítva küldtem el valahova, hogy mégis mit képzel, a fiatal nem lehet rosszul, csak részeg lehet?, a fiatalnak nincs nehéz csomagja?, a fiatal nem fáradt?

Nagyon dühös voltam, alapvetően magamban tartom a dühöt, haragot, de nem bírtam már.

Mi a véleményetek? Nem volt egy kicsit igazam?

Ja, MINDIG átadtam a helyemet az időseknek, a kismamáknak, vagy akin láttam, hogy nehézséget okoz neki az állva utazás. De úgy gondolom, hogy amíg fizetek a bérletért (ő meg nem), addig hadd ülhessek le, ha rosszul merek lenni.