Fiatalok! Miért nem olvastok könyveket, verseket?

Azért az nekem fura, hogy Petőfi vagy Ady ELAVULT lenne. Vagy mondjuk Radnóti, József Attila, vagy nem tudom még kit emlegettek itt. Pl. Petőfi Föltámadott a tenger c. verse hogy lenne már elavult? Olyan aktuális még ma is, mint amikor megírta. És ebben hol van önsajnálat, hazaszeretetről való puffogás, vagy ömlengő szerelem? Meg akkor már ott van a tájköltészete. Azt valaki vagy szereti, vagy nem, de attól még nem lesz sz*r, mert valakinek nem tetszik.

De akkor említhetném Adyt is. Khm, hát igen, voltak mondjuk szerelmes versei, de hogy azok ömlengősek lennének? Ezt pont nem mondanám. Vagy az a baj, hogy nagyon személyes téma? Most akkor álljunk meg: írhat egyáltalán egy költő személyes témában verset, vagy sem? Mert lehet mondani, hogy nem, hiszen az magánügy, mást nem érdekel. De ha abba belegondolunk, hogy ami zenét hallgatunk manapság, azoknak a szövege is 90%-ban magánügy lenne, mégis hányan hallgatják.

Hogy Radnóti elavult lenne, azt inkább nem is minősítem. Nem volt az még olyan régen.

Hogy miért kell ismerni - legalább hozzávetőlegesen - az életrajzukat? Pusztán azért, mert anélkül nem lehetne értelmezni a műveiket.

Különben szerintem a gond azzal van, hogy sok a csapnivaló tanár, aki ledarálja az anyagot, de ahhoz nem ért, hogy ezeket a műveket közel hozza a diákokhoz.

Nem kötelező szeretni a verseket, de egy az egyben kijelenteni, hogy nem képviselnek értéket, az már nem a személyes ízlést tükrözi, hanem valami egészen egészen mást.

Én kicsi gyerekkoromtól kezdve sokat olvastam (persze akkor még egy hatévesnek megfelelőt:D), és olyan másfél éve - mikor nyolcadikban Adyt vettük - a versekre is rákaptam.

Sajnos az én osztályomban is hülyének nézik azt, aki csak úgy magától olvasgat.

15/L

Verset szinte nem olvasok egyáltalán, csak pár van, ami tényleg tetszik. Nem érdekel a költők önsajnálata, meg a hazaszeretete, meg szerelmes marhaságai. Amit a kedves kérdező bemásolt, azt pont az a fajta, amitől feláll a szőr a hátamon, viszont mutatok olyat, ami tetszik. [link] Ez legalább őszinte és nem tucatvers. A legtöbb költőről nem vagyok valami nagy véleményen egyébként.

Regényeket olvasni viszont imádok, most például Stephen Fry-tól olvasok, eszméletlen jó, ráadásul már meg is van rendelve a következő könyvem...

Szerintem az egyik gond az, hogy például velem megutáltatták a verseket azzal, hogy minden hónapban meg kellett tanulnunk 1-1 verset. Ha hagyták volna, hogy azt tanuljam meg,s értelmezzem,amit szeretnék, lehet,hogy mára imádnám a verseket. Így viszont... :-(

Másik pedig a média szerepe. Egy 15-18 éves fiatal szerintem inkább nézi ezeket a valóság műsorokat, meg Mónikát, mint könyvet olvasna. Én pld. 25-26 éves koromra szerettem meg a könyveket,igaz inkább spirituálisakat olvasok. De hát nem vagyunk egyformák,kinek mi a fontosabb. És TALÁN ez így is van rendjén.

29f

Fejezzük már be ezt az általánosítást, meg ezt az " én korosztályom bezzeg.." dumát, mert nagyon idegesítő.

Bevallom tökösen, utálom a verseket. Nem szeretem a felesleges belemagyarázásokat olyan dolgokba, amikez közük nincs. Jó, tényleg van pár, amit én is szeretek, de hogy összepipiljem magam örömömben, ha elémtolnak egy verskötetet, na nem...

Olvasni szeretem, de megint nem azokat, amiket tökig ajnároznak. Nagyon nem szeretem Jókait, aztán mégis olvasni kell tőle. Csodálom, hogy a szeretetemet a könyvek iránt még nem sikerült elvenniük ezekkel.

Különben is. Nem kell mindenkinek az általad jónak hitt "értékrendet" követni. Ha nem akarják. lekük rajta. Ők másban találják meg azt a szépséget, amit te a versekben, és nincs jogod felróni nekik.

Én szoktam:9 A könyveket már azóta falom, hogy megtanultam olvasni (köszönet J. K. Rowling Harry Potterének>.<), már legalább három-négyszáz kötetet elolvastam (ennek legalább felét többször is). Nincs nap, hogy ne olvasnék vagy egy regényt, vagy valami újságot, vagy vicckönyvet a retyón... Az olvasás teljesen az életem része.

A versekért sokáig nem rajongtam, persze voltak, amik tetszettek (A valewi bárdokat 12 éves korom óta fújom kívülről), de úgy általánosságban maradtam a prózánál. Mostanában jobban rákaptam, jobban átérzek 1-1 lírai művet.

Sokáig én is nagyon rosszul éreztem magam, az osztályban, mert én szerettem olvasni, verseket is, regényeket is, a többiekről ez nem volt elmondható. Persze, érdekel is engem, de amikor hangot adtam annak, hogy aztamindenit, ez milyen szép volt, akkor jól le lettem hurrogva, hogy mit lehet ezen és ezen a soron szeretni. Fogalmam sincs, egyszerűen megfog, néhány szókapcsolat belém ég. Eleinte persze zavart ez, mára már nem. Ha szeretsz olvasni, olvass, ne foglalkozz másokkal. Biztosan fogsz találni olyan embert, akivel megoszthatod az élményeidet is.

19/F