Van itt olyan nő, akinek nem életcélja a házasság, meg gyereknevelés, hanem a hivatásának szeretne élni?

14:18

Lehet gyerek mellett dolgozni persze, de sok esetben nem lesz jó vége. Elhanyagolt gyerekek, idegbeteg szülők, rengeteg veszekedés és válás. Aztán a folytatást mindenki tudja. Ezeregy példát tudnék erre mondani.

14:12

Tanulj meg olvasni, szöveget értelmezni, majd gondolkodni, s végül látni. Utána menni fog, hidd el. ;-)

Kiemelem a gyengébbeknek a lényeget (ami főként ide tartozik):

,,A modern kor, a nők munkába állása, a feleslegesen városba kényszerítettség szétverte ezt a miliőt, és elhozta az összeomlást. A népszaporulat visszaesett, a családok széthullottak, válások tömege – alkoholizmus, depresszió, kábítószer, öngyilkosság. Céltalanság, kilátástalanság és az életprogram hiánya.

(...)

Ha a nők újra teljes erejükkel a család összetartására koncentrálhatnának, nem volna ennyi idegbeteg felnőtt és gyerek. Halkan megkérdezem: boldogabbak a nők azóta, hogy munkahelyre járva dolgozhatnak? Kevesebb a depressziós, az öngyilkos, az életével elégedetlen? Kevesebb a frusztrált, az irigy, a kétségbeesett nő? Nem hiszem. De ha mégis így volna; megérte? Megérte a szétvert társadalom, a demográfiai hanyatlás, a sok válás, csonka családok, cserébe hogy a nők is lehessenek buszvezetők, Tesco-pénztárosok vagy matektanárok?

A fentiek olvastán a véremet ontani vágyó, felháborodottan felvisító szüfrazsetteknek üzenem: természetesen továbbra sem kellene megtiltani senkinek, hogy munkát vállaljon. Sőt! Nem szabad egy nőnek kevesebb bért fizetni ugyanazért, mint egy férfinak. De államilag támogatni, propagálni, törvényekkel segíteni nem az asszonyok munkába állását, a munkaerőpiacra való visszatérését, az állami bölcsődéket és egész napos iskolákat kell, hanem az otthon maradó, a jövendő generációkat felnevelő anyákat."

Érdemes elolvasni a teljes cikket.

[link]

Utolsó:

Akkor egy kicsit tekints tovább, mint ez az idealizált, középkori szöveg.

Olvasd el ezt is: [link]

[link]

14:24:

Szűk látókörű és sablonos vagy.

14:33 Amikor az anyák egész nap otthon maradtak, akkor még elég volt egy fizetés egy család fenntartásához. Ezt visszahozni nem lehet, már csak azért sem, mert sehol nincs így a világon már az ipari forradalom óta és M.o. nem egy teljesen elszeparálható sziget.

Meg lehet találni az egyensúlyt gyerek és munka között. Mondjuk ehhez az kell, hogy mindkét fél vérmérséklete szerint kb. egyformán kivegye a részét munkában és otthon is. Szüleim (jogász és mérnök) mindketten "agyontanultak", mégsem hanyagoltak el minket és ma boldogan nyugdíjaskodnak együtt.

Kedves kérdező!

Az általad írtak mintha rólam szólnának. Én is sikeres orvos (onkológus) vagy genetikus akarok lenni, mióta az eszemet tudom. Fontos számomra a karrier, és az, hogy az emberiség hasznára váló felfedezéseket tegyek és kutatásokat bonyolítsak le.

Soha nem éreztem azt, hogy belőlem jó anya válhatna, egyébként sem kedvelem túlzottan a gyermekeket. Párkapcsolat talán még szóba jöhetne, de eléggé magamnak való, zárkózott személyiség vagyok, nem kedvelem különösebben a társaságot, és nem is igénylem, valamint az emberek java részét egy-két hónap alatt megunom, szóval...

Bár én jóval fiatalabb vagyok nálad, jó látni, hogy nem vagyok ezzel egyedül. :)