Van itt olyan nő, akinek nem életcélja a házasság, meg gyereknevelés, hanem a hivatásának szeretne élni?

" Elég szégyen, vagyis inkább gyalázat. Most már nem kell az utcáról, gyermek-táborokból elcsábítani az áldozatot. Most már megkapják tálcán. A liberalizmus degeneráltság !!"

Azok közül akik nem akarnak gyereket, és te közötted "kedves" 52%-os, inkább te vagy a degenerált.:)

De szerencsére nem idegesítem fel magam a hozzád hasonlók válaszán, hiszen eléggé átok számotokra az ostobaság, és a primitívség. Legalább ennyi élvezkődés legyen számotokra, ha ésszel nem tudtok élni.

„Te is odatartozol, akikről fentebb sirályhojsza nevű levelezőtársunk ír, azaz: apáca, az aszexuális, leszbikus, a szexfóbiás, súlyosan beteg, nyomorék, mentálisan instabil, örökletes vagy fertőző kórságokat hordozó, értelmi fogyatékos, önmagáról gondoskodni sem tudó, lezüllött alkoholista, hajléktalan, nyomorgó, éhező...

Na, Te melyik vagy ?

Ezek persze ne szüljenek. De aki ép, egészséges, annak bizony kötelessége a nemzet gyarapításához hozzájárulni !!”

Már többször leírták, de még mindig nem fogtad fel. Senkinek nem kötelező gyereket vállalni, ha nem akar. Ha vki nem vágyik gyerekre, és tudja,h rossz anya/apa lenne, vállaljon gyereket, csak hogy gyarapítsa a nemzetet?:D. Szerinted az emberek tenyészcsődörök és tenyészkancák, és életük egyetlen értelme, ha a nemzetet gyarapítsák? Mindenkinek egy életet van, de ezt nem vagy képes megérteni. Ha vki úgy tud teljes életet élni,h nincs gyereke, akkor azt el kell fogadnod.

„Ez a leszbikusság ára...”

Így van, minden nő leszbikus, aki nem gyereket:D. Ez már a vicc kategória:)

„Elég szégyen, vagyis inkább gyalázat. Most már nem kell az utcáról, gyermek-táborokból elcsábítani az áldozatot. Most már megkapják tálcán. A liberalizmus degeneráltság !!”

Ennek megint nincs túl sok értelme. Sztem azt se tudod, mi az a liberalizmus. Egyébként meg kezdem azt gondolni,h unatkoztál, ezért feljöttél ide bohóckodni kicsit., kitaláltad,h minél több baromságot fogsz ideírni. Hosszú távon elég fárasztó vagy, inkább keresd meg a plüssállataidat, és játssz velük, vagy legózzál.

Én elég karrierista vagyok - világhíres képzőművész akartam mindig is lenni :)), ezen nagyon sokat dolgoztam gyerekkoromtól kezdve szakkörök, táborok, aztán 7 év egyetem, kiállítások, ösztöndíjak, saját vállalkozás - pörögtem mindig rendesen.

Na meg a gyerekvállalástól a félelem is visszatartott mindig, és nem is nagyon értettem, mi a jó a gyerekekben.

Aztán szerelmes lettem, majd 30-asként házas s valahogy minden klappolt egy gyerekhez az "előírás szerint", aminek nagyon nem akartam sosem megfelelni.

De végül - franc tudja, talán a szerelem, talán a kíváncsiságom és a kihívás miatt is - (tervezetten) bevállaltam egy gyermeket. És persze minden megváltozott. Én is felnőttem. Most másfél éves, nagyon szeretem és úgy érzem, vele szebb ez a világ - mindenemet odaadnám érte. De úgy is gondolom, hogy nem kell feláldoznom az álmaim és ugyanúgy meg vannak még mindig a saját kis karrierista céljaim, mint az anyaság előtt, sőt. Szóval nem lettem kevesebb, csak több. És bízom benne még mindig, hogy meg fogom oldani, hogy a kecske meg a káposzta is beleférjen az életembe. Csakazértis! :)

Végülis mindenki azt kezd az életével, amit akar, ez mindenkinek a magánügye, amit tiszteletben kell tartani.

Az én véleményem az, hogy sajnos sokan így gondolkodnak, és ezért tart itt az ország, ahol tart. A magyaroknál nem születnek gyerekek, sok a szingli és a gyermektelen. Ennek hosszútávon beláthatatlan következményei lesznek. Elég csak arra gondolni, hogy a kisebbségnél milyen rohamban születnek gyermekek, és milyen ritkán nálunk magyaroknál.

Lehet hogy fiatalkorodban kielégít a világlátás, hivatás, karrier, de ahogy idősödsz, 40-50 évesen majd mi fog neked örömöt jelenteni ha szomorú leszel? Előveszed a diplomáidat és nézegeted őket? Rá fogsz döbbenni arra, hogy a pénznek sincs semmi értéke, hogy ha nincs KIRE (vagy KIKRE) költened. Gondolj csak egy karácsonyra. Vehetsz te magadnak akármekkora fát, akárhogy kidíszítheted a lakásodat, mi értelme mindennek, ha egyedül teszed azt?

Én meleg vagyok, sajnos emiatt nem lehet családom. De azt tanácsolom, hogy ha van lehetőséged, mindenképp menj férjhez, és legyenek gyerekeid.

Nekem speciel az az életcélom, hogy gyerekeket szüljek és hogy ők nagyon boldogok legyenek. Viszont még abba sosem gondoltam bele, hogy mi lenne hogyha nem szülnék gyereket..

Egyébként remélem egy nap híres orvos lesz belőled aki sok ember életét megmenti. Sok sikert és kitartást. :)

Sziasztok!

A válaszokat nem olvastam végig, csak beleolvastam és szörnyülködtem!

Kedves kérdező!

Természetesen a te életed, a te döntésed! Kívánom, hogy bodog légy és azt csináld amit szeretsz! Én egy dologra lennék kíváncsi! Csak feltételezem, hogy még nem vagy feleség... szóval kíváncsi lennék mit fogsz tenni, ha majd rád talál az igazi nagy szerelem, és feleségül szeretne venni, és gyerekeket szeretne tőled, akkor eldobod? Az igazi nagy szerelem!

Nekem is voltak nagy terveim, de számomra a csálád lett a legfontosabb! 3 csodálatos gyermekem van és egy csodálatos férjem, és nekem ez a legfontosabb!

Minden jót!

43 éves vagyok.

Soha, valóban soha nem akartam gyereket szülni. Szeretem a gyerekeket, de a másokét. Nem tudom magam elképzelni ebben a szerepkörben.

Férjhez menni sem akartam, nem is mentem. Mindig hosszú távú kapcsolataim vannak (jelenleg 4 év-es, előtte 10), de nem laktunk, lakunk együtt. Ez nekem így jó.

Még mielőtt meg szalad valaki fantáziája, elárulom, nem vagyok leszbikus.

Kifejezetten társaság kedvelő vagyok, könnyű velem kijönni, toleráns vagyok, de amint azt érzem, hogy beszűkül a privát szférám, és nem tehetem meg azt furcsa kérdések és gyanúsítgatások nélkül, hogy pl. hajnali 3-kor elmegyek sétálni, vagy a sarki non-stop kajáldába enni, mert nem tudok aludni, akkor nagyon morcos tudok lenni :)

Szerencsére vannak olyan megbízható, de kicsit őrült pasik akik illenek hozzám, és én ő hozzájuk.

Gyereket szülni már nem fogok, hogy férjhez megyek-e, nem tudom. Nem keresem, majd ahogy alakul.