Miért nem örülnek az emberek annak, ami van?
Rengeteg besavanyodott, megkeseredett ember van az ismerőseim között. Azt veszem észre, hogy egyre kevesebben örülnek annak, ami van, mindig többre vágynak, és ha azt nem kapják meg, akkor elkezdenek magukba fordulni. Ahelyett, hogy küzdenének érte, vagy éppen megpróbálnának megfeledkezni róla. Nem tudnak örülni az élet apró örömeinek. Mert szerintem minden nap történik valami olyan, aminek lehet örülni, lehet, hogy valami nagyon apróság, de már az is valami. Állandóan panaszkodnak, hogy ez és ez nem jó.
Miért ilyen a legtöbb ember?
Sajnos tényleg így van. Errefelé ez tök általános :S
Valaha én is ilyen voltam, most már szerencsére (tudatosan) nem vagyok ilyen :)
Pl. az van, hogy elég kevés pénzből élek, meg sorolhatnám a negatív dolgokat, de inkább örülök annak, hogy pl. találtam egy iszonyú szép kis albérletet egy jó helyen, hogy azt tanulhatom, amit szeretek, hogy finomakat tudok főzni kis pénzből is, stb. Nem mintha nem vágynék többre, de megvannak a céljaim, és teszek is értük, csak persze ehhez idő is kell. Én meg nem tehetek mást, mint hogy kivárom ezt az időt, de persze ez alatt meg is kell dolgoznom érte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!