Olvastam ezt az idézetet, de én nem így gondolom, segítesz?

20:47-es vagyok. Teljesen értem az idézetet, de továbbra is fenntartom a véelményem: helyzetfüggő a dolog, szerintem, nálam. Nem az volt a kérdés ,hogy miről szól az idézet - értettük -, hanem az, hogy egyetértünk-e vele. Én nem 100%-ban. Vegyük pl. a szeretkezést. Sokszor nekem jobban esik úgy, ha nincs orgazmusom, egyszerűen csak jó érzés. Mert olyankor sokszor túl érzékeny lesz utána, és már nem esik jól egy ideig, mert egyszerűen testileg, fizikailag amellett hogy jó élmény, fárasztó is. Fejben dől el a dolog, ha rá tudom magam hangolni, akkor gyorsan meg is lehet, de van, amikor nem is akarom ráhangolni magam annyira. A szerelemhez valóban két ember kell, és nem jó reménytelenül szerelmesnek lenni. De bizonyos helyzetekben jól is kijöhetünk belőle. Az ember egyik legfőbb tulajdonsága az, hogy minden pillanatban a legtöbb dologban biztos az élete folyamán. Aztán mégis érik meglepetések, hirtelen változások. Ha kizárólag magát az idézetet, annak értelmét nézzük, akkor valóban nem jó, de ahogy mondtam: a világ nem fekete és fehér, sokkal összetettebb. Vannak általánosságok, de ez is olyasmi, mint a hit. Kötve sem hiszem, hogy lenne két ember, aki teljesen ugyanúgy vélekedik Istenről, a hitről és tanításairól... mind különbözünk. Nem kell mazochistának lenni ahhoz, hogy bizonyos körülmények között jó legyen csak az is, hogy tudok a másikról. Lehet vitatkozni, de felesleges. Meggyőzni egymást úgysem fogjuk, csak legalább ne értsük félre. Értettem, miről szól az idézet, de nem kizárólag arra az egy mondatra váalszoltam.