Megbocsajthato ez, a valaha volt legjobb baratnödnek?

Nekem is csalódást okozott az egykori legjobb barátnőm. Ez már lassan 10 éve történt, de még gyakran előfordul , hogy álmodom vele arról, hogy újra barátnők vagyunk. Talán a szívem mélyén hiányzik. Persze azóta más tölti be a legjobb barátnő szerepét, és mondhatnám, hogy ő ezerszer jobb barátnő! Ezek szerint a legjobb barátok is pótolhatók!

Valószínüleg mindig ott lesz a tüske benne, hogy egykor átverted, hazudtál neki, és emiatt nem biztos, hogy sikerül, mert a bizalmát nem könnyű visszaszerezni.

Ha őszintén akarod, akkor kívánom, hoigy sikerüljön!

"A barátság olyan fonál, mely könnyen elszakad, össze lehet kötni, de a csomó ott marad!"

Sok sikert!

Hát ez sok mindntől függ. Lehettek újra jóban, ez nem kizárt. Viszont ha valaki elveszíti a bizalmát a másik felé, azt szinte lehetetlen visszanyernie, akkor is, ha a másik bele gebed a bizonygatásba. Persze ettől még kialakulhat szép lassan, de akár éveket is igénybe vehet, hogy ugyan olyan jó viszony legyen köztetek. Másrészről az is igaz, hogy ha valóban a legjobb barátnők voltatok, akkor egymás lelkitársai is, ami azt jelenti, hogy hiába vagytok rosszban, nem tudtok egymás nélkül élni, hiányzik a másik (pont, mint egy párkapcsoaltban, nem is tudom, melyik rosszabb). Ha ez így van, meg fog neked bocsájtani, vagy legalább ad egy esélyt. Ha nem, akkor meg nem a te embered, nem érdemes miatta gyötörnöd magad. Ronthat a helyzeten, hogy 5 éve vesztetek össze, és csak 8 hónapja próbálod helyrehozni. Mit csináltál a maradék 4 évben, akkor nem hányzott? De minenképpen azt javaslom, hogy mond el neki őszintén amit gndoslz, azt is, hogy megbántad ezért és ezért, és hogy te még mindig a abrátnődnek érzed őt, ezért szeretnéd ha megbocsájtana és megpróbálnátok újra felvenni a kapcsolatot egymással stb. Arra viszont figyelj, hogy a továbbiakban ne hazudj neki (mondjuk másnak se, nem értem mire jó) és ne tegyél semmit, ami a barátságotok rovására mehet!

Remélem kibékültök, szorítok nektek!

Ha látja rajtad, hogy komolyan akarod, és mindent bele adva azon dolgozol, hogy helyre tedd az elrontottakat akkor szerintem lehettek újra jó barátok, ha nem is a legjobbak.

Én is így jártam a legjobb barátnőmmel. Sokáig nagyon jóban voltunk, majd új barátok társaságát kereste, és engem le se ejtett. Miután az új barátainak nem kellett, jött vissza hozzám, azt hittem megváltozott. De nem kis idő múltán újra rám unt. De mindezek mellett csúnyán ki is használt, érzelmileg is és anyagilag is. Naiv módon megosztottam vele minden gondom, és titkom, pár óra alatt az egész utca rajtam nevetett, mert ő mindenkinek elpletykálta. Támogattam mindig amiben csak tudtam, de sajnos nem voltam neki elég. Ráadásul, mikor harmadszor jött volna vissza hozzám, nem is titkolta, hogy csak egy jó autó és egy sofőr kellene neki, persze némi anyagi támogatással, akkor azt mondtam, bocs, de ez már nem fér bele. Így én lettem a rossz, aki nem áll ki a barátja mellett és nem akar neki segíteni. Volt egy időszak, amikor se ő se az anyja (akit anyám ként szerettem, és ő a gyerekévé fogadott), se a testvére nem álltak velem szóba, de még csak köszönni sem köszöntek, mert hogy tehettem ezt a kicsi lányukkal. Ma már köszönünk egymásnak, de ennyi, mint az ismerősök. Néha én is álmodok vele, mai napig hiányzik, de semmi értelme nem lenne újra felvenni vele a kapcsolatot. Van most egy lány, akivel már régről ismerjük egymást, de csak most lettünk igazán jóban. Úgy érzem vele igazi legjobb barátnői kapcsolat kezd kialakulni, de soha nem lesz olyan, mint vele. Azóta nekem csak fiú barátaim voltak, mert a lányokban elvesztettem a bizalmam. De ennek a lánynak adok egy esélyt, mert ő más, és hiányzik az a fajta beszélgetés, törődés, ami csak két lány barát közt tud kialakulni.

Az előzőt soha nem tudnám úgy "visszafogadni" mint ahogyan régen a bizalmamba fogadtam. Ha próbálkozna én minden esélyt megadnék neki, hogy barátok legyünk, de nem lenne ugyanaz mint régen. Megtartanám a távolságot. Megválogatnám mit mondok neki és mit nem.