A hetvenes évekbeli életszínvonalat választanád, vagy az összeomlást?

Természetesen az elsőt. Semmi bajom nem lenne azzal az éltszínvonallal, csak a politika ne legyen mellé olyan, amilyen akkor volt. Egyáltalán nem lehetetlen autó meg számítógép nélkül élni, unalmasabb lenne sokkal de megtalálnám benne a helyem. Ha középkor jön, akkor viszont olyanokról kell lemondani, mint a folyó víz meg az áram, meg a fűtés.

A hetvenes években nem volt ám olyan rossz az élet, úgyhogy egyértelműen azt választanám. Akkoriban sokan vettek kocsit, nyaralót stb., mármint az egyszerű, dolgozó emberek közül is sokan.

Csak akkor, ha mindenhol az lenne. Nem lenne olyan, hogy x meg y országban marad az, ami most van. Ez csak akkor jó, ha mindenki átáll a hetvenes évekre.

Én nem bánnám ha olyan lenne mint régen. Nem bánnám ha újra nehéz lenne beszerezni egy farmert vagy bármit, magunknak kéne termelni, és nem lenne minden alánk tolva, így meg tudnánk állni a fölösleges fogyasztást. Teljesen átfordította a túltermelés az ember életét, soha senkinek semmi nem elég, és mindig többet akar. Ez annyira rossz út, nem ez kell a boldogsághoz. Sokunknak így is több mindene megvan, mint mondjuk egy Afrikában élőnek akiknek szerintem nem is kellett soha luxus, csak hogy az alapvető dolgok biztosítva legyenek, mert az is elég a "boldogsághoz." Én komolyan nem tudom mit terveznek, mármint azt tudom hogy ezzel az egész ijesztgetéssel csak felbőszíteni akarnak mindenkit, hogy a paraszt tekerje lejjebb a fűtést, meg mindent a közember fizessen meg, de rám nem igazán van hatással, mert tudom hogy én mérsékelt színvonalon is fogok tudni boldog lenni, mert a lelkem rendben van és azt nem vehetik el. :)

Melyik évszázad hetvenes éveiről lenne szó? És melyik kontinensé?

Csak azért kérdezem, mert már az 1970-es életszínvonal sem fenntartható. Igen, a Kr.u.70 már reálisabb, hogy fenntartható tovább, mint 30 év.