Miért kell egyszerre beskatulyázni, elítélni azt, aki tehetős családból származik? Miért nem néznek a dolgok mögé az emberek?
Szóval, hol is kezdjem... 14 éves lány vagyok, idén leszek középiskolás.
Kisvárosban élünk, a szüleimnek köszönhetően nagyon jó körülmények között. Nem szeretném részletezni, elég annyi, hogy több ingatlannal (itthon és külföldön), felsőkategóriás autóval, stb. rendelkezünk, jóval magasabb szinten élünk az átlagnál. Félreértés elkerülése végett ezt télnyleg nem dicsekvésből írom (nem szokásom, nem látom értelmét - egy anonim oldalon pedig főként nem), csupán lefestem a helyzetet, amiből a probléma fakad. Azt is el kell még mondanom, hogy a három másik ingatlanról (amelyben értelemszerűen nem élünk) általában senkinek nem teszünk említést (kisváros...).
Mint írtam, nem szeretek dicsekedni, felvágni a pénzzel, hisz' nem én kerestem, hanem a szüleim, ebben pedig szerintem nekem nincs sok érdemem. Soha, senkit nem ítélek el a vagyoni helyzete miatt. Sok barátom van; van, aki nagyon tehetős, és van, aki kevésbé. Mindkettő ugyanolyan értékes ember. Se több, se kevesebb. Ugyanúgy szeretem őket.
Tehát nem értem, engem miért kell elítélni. Természetesen a kérdést nem ok nélkül írom, több atrocitás is ért, de szemtől szembe azért nem vágták még a képembe, hogy "luxuspics@" vagyok. Az illető a volt iskolatársam, köszönőviszonyban is alig vagyunk (voltunk). Volt, aki a hátam mögött szólt be hasonlókat, röpködtek a lenéző,
kurv@s, felvágós, stb. jelzők... nagyon bánt.
Olyat is hallottam már, hogy a szüleim biztos lopták a pénzt. Az ilyen (általában mindenféle képzettség és munkatapasztalat nélküli) emberek nem gondolak bele, hogy mennyit kell dolgoznia valakinek, hogy erre a szintre eljusson? A szüleim a nulláról indultak, mindent keserves munkával kerestek meg, és én sem születtem bele a jólétbe; ha nem láttam volna, hol tartottunk akkor, nem fájnának most ennyire az ehhez hasonló szavak.
Anyukámék nem idegeskednek ennyit ezen, mint én, sőt, igazából én sem, csak ez a megjegyzés most kicsit betett.
Egyébként segítünk, akinek tudunk, anyukám és apukám is aktív a közösségben, és a munkájuk mellett képviselők is.
A családi barátok leginkább apu munkatársai közül kerülnek ki, de vannak olyanok is, akikek nem a legrózsásabb az anyagi helyzetük. A szüleim sem ettől teszik függővé a barátságot (én pedig már leírtam, hogy hasonló véleményen vagyok).
Ti mit tapasztaltok? Ez mindenhol így megy, vagy csak a kisvárosi emberek ilyenek? Szóltak meg már téged is a pénz (vagy éppen annak hiánya) miatt? Neked is ennyire fájt?
Köszönöm, ha végigolvastál, remélem nem tartasz hisztis libának, de erről a témáról nem tudok kivel beszélni!
Az esetleges elírásokért, helyesírási hibákért pedig bocsánat! :)
én is nagyon hasonló körülmények között nőttem fel és én is hasonlóan éreztem egész életemben! az emberek valóban irigyek és ez valóban nagyon tud fájni:S tizenévesen engem is nagyon zavart, most 20 vagyok, nem mondom, hogy elfelejtettem minden sérelmet, de igyekszem túltenni magam rajtuk és élni az életem. de a gyerekkoromat nagyban meghatározta az, hogy mindenki éreztette velem, hogy nem vagyok "hozzájuk hasonló". valahogy soha nem fogadtak be teljesen a közösségbe...
L20
Engem pont az ellenkezöje miatt szóltak meg. A legrosszabbul az esett, amikor egy barátnömnek hitt lány azt mondta: "Na mivan, nincs pénzed cipöre?". Tudniillik tél vége volt, február utolsó hetei, és elszakadt a csizmám, újat venni pedig nem lett volna pénzünk. Sportcipöm sincs, ezen kívül az egyetlen cipöm egy fekete balerinacipö volt, amit egy zoknival felhúztam. Az utcán kint hó volt, én azt hittem, maximum különcnek néznek majd, de mivel fekete-fekete talán annyira nem is látszik.
És tessék. Jó, viccnek szánta, de beletalált.
Sajnálom, hogy az emberek elvakultak, buták. Általánosítanak, elöítéleteket alkotnak, noha ennek semmilyen elönye, ellenben rengeteg hátránya van.
Talán idövel az emberek kinövik. Addig is keress olyan barátokat, akik nem a pénzedet nézik, hanem hogy milyen ember vagy. A többit pedig hagydj figyelmen kívül. Gondolj arra, rossz nekik, hogy a saját rosszindulatukba fulladnak bele.
16/L
Próbáld meg elengedni a füled mellett ezeket a megjegyzéseket!
Tényleg tök normálisnak tűnsz, jól írsz; maradj ilyen! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!