Miért tanácsolja mindenki azt, hogy bele kell vágni?

A válasz írója 73%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 14:40

Éppen erre a pontok alapján történő felvételre írtam azt néhány kommenttel korábban, hogy elég szomorú, hogy ilyen pontokkal be lehet kerülni. Szerinted hol jogos az, hogy állami helyre a szakomra én 434 ponttal kerültem be, költségtérítésesre meg 280 pont körül felvettek embereket? És nem egy van közöttük, aki "csak azért van ott, hogy papírja legyen, mert otthon biztos helye van a családi vállalkozásban". Nem irigylem tőle, csak elszomorít, hogy végezni fog az egyetemmel átbukdácsolással meg mert van pénze 20-szor UV-zni, és valahol igenis tőlem veszi el a helyet, mert nem vagyok hajlandó belátni, hogy az én jelenlegi bőven 4 feletti átlagom egy szinten van az ő 2 körüli átlagával. De neki biztos helye van a családi vállalkozásban. Hát gratulálok.

Én megbuktam egyszer kémiából, egy éve pedig kitaláltam, hogy orvos leszek.

Na, ehhez mit szólsz? :D

Lehet, hogy pofára fogok esni, de nem értem, hogy ez neked miért fáj. :)

Ez az egész felvételi dolog soha sem lesz igazságos!

Nincs olyan rendszer.... de az hogy igazságos relatív fogalom.

Állami finanszírozású magas ponthatárokkal:

- okos diákok

- olyan középiskolából jött diákok akiknek mindenre 5-öst adtak, de nem tudnak semmit sem

Fizetős alacsony ponthatárokkal:

- gazdag szülők hülye gyerekei

- szar középiskolából jött értelmes emberek (csórók sajnos nem v. életre eladósodó csórók)

Szóval ha pl. kiveszzük a fizetős lehetőséget, olyanoktól vennénk el helyet akik lehet hogy okosabbak mint akiket felvettek államira, csak valamilyen oknál fogva rossz jegyeket kaptak.

Minket például az osztályfőnök 1-esekkel fegyelmezett, és mivel ő volt a matek-fizika tanár, így ez elég kellemetlen volt a műszaki egyetem szempontjából.

Gazdag emberek gyerekei pedig mindig is járhattak suliba, sőt!!! Fejlődés hogy manapság a csórók is járhatnak suliba!!!

A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 14:57

Nekem például egyáltalán nem fáj, hogy ki mivel próbálkozik, mindenki azt csinál, amit akar az életével. Nekem az fáj, hogy az ilyen emberek számára lehetőséget biztosítanak a próbálkozásra és rosszabb esetben még véghez is viheti nyílvánvalóan túlzó és irracionális terveit. Magyarul legyenek lehetőségek, de ésszerű keretek között, könyörgöm. Ja meg tanulják meg az emberek belátni a korlátaikat.

A válasz írója 61%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 15:06

Valóban soha nem lesz igazságos, nem is ezt várom el. Az szomorít el, hogy a gazdagok hülyegyereke, meg a mindenre ötöst kapok-gyerek is el fogja végezni az egyetemet a nevetséges rendszer miatt, és nekem utána vele kell versenyeznem a helyért.

Nálunk aki csak átbugdácsolt az nem is akart a szakmában dolgozni.....vagy csak a családi vállalkozást viszi tovább..

Egyébként normális szakmákban megbecsülik a tudást, és nem kell végül ezekkel az emberkékkel versenyezni.

Ezektől az emberektől születnek azok a bejegyzések hogy: 2 diplomám van, mégsem vesznek fel sehová sem.

A cégek pedig már az egyetem alatt szipkázzák el a jó szakembereket és azok nem ezek a bukdácsolók.

Szóval felvétel után már nem kell félni.

Felvételikor elismerem hogy szar, hogy egy olyan embert vesznek fel aki nem is akar az adott szakmában dolgozni!

Láttam már olyat, aki a középsuli négy évét kettessel végezte el. Bukott is néha matekból.

Aztán összeszedte magát, és jé BME-n végzett nem rég.

Felesleges a középiskolai eredményekből valakinek az értelmi szintjére következtetni, mert a jegyeket elég sok dolog befolyásolja. Többek között az érdeklődés és a motiváció. Azért, mert középsuliban valaki leszarta ezeket a tárgyakat, még mehet neki nagyon jól a matek.

Nem értem mi a bajod ezzel. Vannak emberek, akiknek jó eszük van a dolgokhoz, csak gimiben azt hiszik, nem fognak az adott dologgal foglalkozni.

Nekem pl ilyen volt a kémia. Utáltam, hülye is voltam belőle (3-as), aztán 11.-ben kitaláltam, hogy orvos leszek.

Leérettségiztem fizikából meg bioszból, simán felvettek és az orvosi kémia vizsgám év végén 4-es lett...

Egy csomó ember pedig, aki érettségizett belőle megbukott.

Egyszerűen csak rájöttem, hogy mégis kell és megtanultam.

A válasz írója 57%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 15:06

Ha sikerül véghezvinnem, akkor nyilván érdemes lehetőségeket adni, mivel ezeregy oka lehet annak, hogy miért buktam. Ha azért, mert hülye vagyok, akkor nyilván nem fognak felvenni, vagy kibukok az első évben. Viszont ha azért buktam, mert leszartam, nem érdekelt, kölcsönösen utáltuk egymást a tanárral, sokat voltam beteg, stb., akkor miért ne lehetne egy újabb esélyem?

A saját korlátaimat meg nyilván meg fogom tapasztalni. Ha nem fog menni, akkor nézek más egyetemet, de miért ne próbálhatnám meg? Nem akarok az egész hátralévő életemben azon vacakolni, hogy legalább miért nem próbáltam meg. :)

Kicsit eltérek a témától, de elég sok kommentben írták, hogy a felvételi az utolsó "igazságtalanság", utána már ott a Kánaán.

Szerintem, az egyetemre is kell "szerencse". Hányszor láttam már, hogy valaki a 120 tételből csak 50-et tudott, és belehúzott azokba, és ezek mellett még egy jó fej tanárnál is vizsgázott. Míg, lehet, hogy valaki a 120-ból 119,5 tételt tud, és belehúz abba, amit csak félig tud (mert mondjuk nincs benne sem a könyvben, sem az előadásanyagban és a neten is csak pár sor van róla) és mindezek mellé az oktató is bal lábbal kelt fel az ágyból...