Miért tanácsolja mindenki azt, hogy bele kell vágni?

Én ezzel nem értek egyet..

A lényeg hogy valaki pl. szeresse azt a szakot, munkát amit választott. Nem kell hogy előképzettsége legyen. Attól még nagyon jó lehet végül a szakmájában.

Az egyetemeken sokan kibuknak, de azért mert nem is akarnak ott lenni. A szülők vagy a „divat” kényszerítették oda, és végül megunja a dolgot.

Én pl. nagyon rossz voltam matekból és fizikából. De szerettem volna építőmérnök lenni. Szóval tervezni akartam, csak rajzolni se tudtam szabad kézzel(építész kizárva). A számítógéphez viszont nagyon értek. Így maradt az építőmérnöki szak. A jegyeim miatt csak fizetősre vettek fel.

A matek és fizika továbbra is nehezen ment, de átbukdácsoltam rajta. A szakmai tantárgyakból nagyon jó voltam. Kb 3 félév után átvettek állami finanszírozásúra, mert jó volt az átlagom. Végül az 5 év helyett 4,5 év alatt is elvégezhettem volna, de gondoltam még utoljára lazítok egy kicsit……Szóval elvégeztem a műszaki egyetemet. 4-es lettem. Egyből lett munkám, és azóta is tervezőként dolgozok… egyébként a munkám során csak az általános iskolás matekot és fizikát kell használnom…

Annak, hogy miért tanácsolják, hogy bele kell vágni, igen egyszerű oka van. Ma sajnos hozzáértés, tanulás, szakértelem nélkül is megéri belevágni akármibe, mert jó helyen, jó időben, jó kapcsolatokkal meg egy adag szerencsével többre lehet menni bárminél. Elég elszomorító, hogy lassan 14 éve tanulok, jelenleg csak egy érettségi van a kezemben, és bár a diplomám nagy valószínűséggel meglesz, semmi garancia nincs rá, hogy el fogok tudni helyezkedni vele, így minden esélyem megvan rá, hogy betanított munkás leszek diplomával a kezemben.

Az alacsony ponthatárokról meg csak annyit, hogy az azért van, mert amíg valaki tanul, addig nem keres munkát. A mai egyetemisták 60%-a minimum nem való egyetemre, de ha ennyi embert hirtelen kiraknál az egyetemekről, az tovább rontaná a jelenlegi helyzetet a munkaerőpiacon. Ez a szintű oktatás sem megoldás, de lehet vele halogatni a problémát korosztályonként 4-5 évvel.

Látom, hogy mi a bajod, csak a problémád forrását nem értem.

Miért baj az, ha valaki bejut egyetemre, aztán meg kibukik onnan/átrakják fizetősre? Neked ez miben probléma?

Azon nem aggódhatsz, hogy jaaaj elveszik mástól a helyet: nem veszik, mert pontok alapján veszik fel az embert, és ha bejutott akkor igenis, akkor abban a helyzetben jobb volt, mint a társai.

Az egyetem pénzt kap a hallgatók után, nyilván érdekük, hogy minél többet vegyenek fel. Neked ez miért baj? Aki nem oda való úgyis kibukik, de neked ettől nem lesz rosszabb.

Szóval én előbb megkérdezem, hogy neked ezzel mi a bajod?

A válasz írója 88%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 14:33

Egy szóval nem mondtam ezt, én csak arra akartam rávilágítani, hogy lehet bíztatni az embereket, ésszerű keretek között. Ha valaki kicsit gyengébb volt középiskolában, az esetleg próbálja meg, én is egyetértek vele, aztán majd hátha belerázódik, bár kevés ilyet láttam. Azzal viszont nem értek egyet, hogy átbukdácsolgatással csinálnak meg egyetemi képzést emberek. Lehet, hogy a munkája során soha nem fogja használni azt a többlettudást, ami mondjuk egy 3-as feletti szint teljesítéséhez kell egyetemen, de egyszer kelljen neki használni, egyből ott lesznek a gondok. Igazából az a helyzet, hogy annak a bizonyos 60%-nak, amit kb.-re mondtam, hogy nincs helye az egyetemen, annak 60%-a képes átbukdácsolni, és bizony diploma lesz a kezében. Igaza volt az egyik tanáromnak, a mai egyetemek nevébe nyugodtan belevehetnék a "diplomanyomda" vagy "diplomagyár" szavak valamelyikét.