Az orvosi vagy a jogi pálya előnyösebb?

"Azt tudod, hogy mennyit tanul valaki mire pl. bíró lesz?"

A bírókat kijelölik.... Csinálhatod te 60 éves korodig is, ha nem fognak bírónak jelölni.

Oké. Amúgy ugye tudod, hogy rossz példát hoztál fel? Ilyen erővel egy osztályvezető főorvos szerinted meddig tanul? Jó esetben 50 év felett az lesz. ;).

Inkább ne vitatkozz ezen. Mind a ketten tudjuk, hogy egy orvosnak sokkal nehezebb dolga van, mint egy jogi pályán bárkinek is.

Egyáltalán nincs nehezebb dolga, mivel belőlük hiány van ezért kapkodnak az orvosok után, közel sincs akkora verseny mint a jogászoknál. Nem vitatkozom veled, csak próbálom a szűk látókörödet bővíteni :)

Vannak ismerőseim és a családban is olyanok, akik orvosok vagy azok lesznek.

A bíró közel sem osztályvezető orvos kategória, mivel ez egy külön irány a jogászoknak mint pl. az ügyvéd. Ami hasonló hozzá az maximum a csoportvezető, bíróság elnöke stb.

Jelenleg is van orvosis ismerősöm és már végzettek is, legtöbbjük nulla motivációval végezte el szülői nyomásra vagy azért mert hiányszakma és biztos állás.

# 32/33

Szerinted miért van kevés orvos?

Azért, mert itthon nem érdemes annak menni.

Ha elvégezted az egyetemet a diplomás minimumot kapod, mint fizetés. Abbol kb alíg lehet megélni.

És a rendes fizetések is az egész régióban még Románia szintjét se érik el, pont ezért megy ki minden orvos itthonról, annak aki meg itthon marad 2x annyit kell dolgoznia.

"Jelenleg is van orvosis ismerősöm és már végzettek is, legtöbbjük nulla motivációval végezte el szülői nyomásra vagy azért mert hiányszakma és biztos állás."

Vicces, mert én egy ilyen emberrel nem találkoztam, pedig többet ismerek mint egy pár". Ellenben jogi karra a gimimből többen mentek kifejezetten csak a presztis és pénz miatt.

És egy kivételével a többi srác nem éppen az eszéről, inkább beképzeltségéről volt híres - tisztelet annak az egynek aki tényleg értelmes és lelkiismeretes. Többi ügyvéd akit ismerek (ELTE, PPKE) mind elég szemét alakok és tényleg annyi motivációjuk volt, hogy kapjanak ők is egy "dr." a nevük elé meg, hogy jól keressenek.

#34

Képzeld, hogy nekem is sok ismerősöm van orvosin, sőt orvos-jogász családból származom, szóval eléggé jól rálátok mind a kettő szakmára, egyébként meg jogászként nagyon sok jogászt is ismerek. Semmilyen következtetés nem vonható le abból, hogy a te osztályodban ki ment jogra vagy orvosira. Az én osztályomban anno jogra mint kitűnők mentünk, orvosira például közel sem, mégsem vonok le ebből messzemenő következtetést, neked sem kellene.

# 36/36

Alapvetően ezeket lehet, viszont ezen belül is tudsz nagyon sok felé specializálódni.

Tehát ügyvédeket ne úgy képzeld el, mint a filmekben , hogy csak a bűnözőket védik. Spektrum ennél sokkal nagyobb.

"Melyikben van több motiváció"?

Azt honnan tudja egy idegen, hogy téged mi motivál?

Ha úgy érted a kérdést, hogy melyik éri meg jobban, akkor is elég fordítva ülsz a lovon. Ezek nem félembert igénylő hivatások. Ne a "hasznosságot", presztízst vagy netán a pénzt nézd már ebben. Tedd a szívedre a kezed és gondolkozz el azon, hogy mit szeretnél csinálni. Még az is esélyes, hogy ha nagyon őszinte vagy magaddal, hogy egy másik szak lesz a befutó.

Nem azért, de az orvosi iszonyat elkötelezettséggel jár és szerintem a jogi pálya is. Az elkötelezettség meg nem a gyakorikerdeseken keresendő.

Kedves Mindenki!

Szerintem rossz a megközelítés (és nem kellene a kérdező torkának sem ugrani). Miért ne lehetne mindkettő? Én az Eltére járok, és van egy olyan tanárom, aki a jogot és orvosit egyszerre (vagy egymás után, de úgy hallottam, hogy egyszerre) végezte el. Ha már nevek is felmerültek korábbi kommentben, akkor Tőkey Balázsról van itt szó :) A jog nagyon jól kombinálható az orvosival annak, akinek van erre kapacitása, és nagy igény is lenne rá (pl. orvosi műhibapereknél tudom elképzelni, hiszen látja a jogi oldalát a dolognak, de azt is, hogy az adott sérülés mennyire tette őt tényleg az életvitelében korlátozottá), csak a legtöbb ember boldog, ha az egyiket elvégzi és tudja alkalmazni. :) Alapvetően a jog jól kombinálható bármi mással, pl. közgazdaságtannal is - sőt, kifejezetten igény lenne jó matekos jogászokra. Tehát, ez e bekasztlizás, hogy jog magyar-töri-nyelv, az orvosi meg kémia-biosz-fizia nem szerencsés.

Kicsit szerintem mindenki elkezdte a maga "bástyáját" védeni. Mindkettő mást igényel, másabb felépítésű, nem hasonlítgatnám össze a kettőt, becsmérelve különösen nem.

Reflektálva korábbi kommentekre:

A felvételi egy dolog, a ponthatár mindig más. Nem a bejutás a lényeg, hanem az, hogy el is tudja-e valaki végezni, és tud-e érdemben dolgozni benne, bejutni valahogy mindenhová be lehet, és a végzettek száma minden évben töredéke a felvettekhez képest.

Valaki emlegetett itt közszereplőket...mindent el lehet végezni ilyen-olyan kenőpénzekkel meg egyéb trükkökkel, tehát szerintem ezzel senki ne minősítse le a jogot (se más szakot), Fekete Pákónak meg ha annyira ment a jog, akkor miért nem fejezte be, ha kirázta az ujjából? :) Egyébként, a wikipédiás megfogalmazása meglehetősen homályos a dolognak, mert a 3 évig (5 év a képzés) "nemzetközi jogot hallgatott" - hát, nincs ilyen, hogy "nemzetközi jog szak", a jogi képzés keretében van egy év nemzetközi jog oktatás, meg néhány ezzel kapcsolatos tárgy, de a jogon az embereket konkrétan "jogot" hallgatnak, amiben konkrétan jelenleg 2 vizsga+2 szeminárium a nemzetküzi jog, de mindegy is. :) (ez most érdekelt, ezért néztem utána :D) Közszereplőkhöz még annyit, hogy attól még, mert valakinek negatív a megítélése, még lehetett éppen agya, csak hogy ne legyünk/legyek rosszindulatúak :)

Alázat, elhivatottság kell ide is, oda is. Divatosnak tűnik mostanában valóban jogba belevágni, de a végzettek száma csak a töredéke a felvettekhez képest, és szerintem ez az orvosin is így van.

A jogban van logika. Értelmetlenül beseggelni semmit nem lehet - vagy, ha mégis, abból mégis, milyen jogász válhat? Ennek is van egy rendszere, logikája, nyelvezete, amit meg kell tanulni. Ha már tanulás: bíró 30 éves korod előtt nem is lehetsz (Alaptörvényben benne van :) ), de annyira sokat kell rá tanulni egyetem után, hogy azért nem 30 évesen ütik azért az embereket bíróvá... Ahogy az orvosin is még sok utána a rátanulás. Illetve, a jogon belül nincsenek a bíróin meg néhány egyeben kívül annyira tipikusan évekre lebontva (szerintem, de még annyira nem tudom én sem), hogy kinek mennyi idő, mire valamire rászakosodik. Ugyanakkor, ahogy az orvos sem lesz a képzés után egyből patológus, úgy a jogász sem lesz egyből sztárügyvéd. Ráadásul, jogszabályok gyorsan változnak, és az orvostudomány is fejlődik.

Összefoglalóan: A két szak versenyeztetése értelmetlen, és felesleges, sőt, a kettő együtt igazán nagy aduász tudna lenni, csak mivel mindkettő igen nehéz, már felvételikor is más tárgyakat kérnek, így nem szokták őket együtt nyomni az emberek - de erre vannak kivételek. :) Egy barátomnak volt egyszer egy szólása, amit mindenki talán igaznak ismerhet el: "minden sarokra kellene egy orvos meg egy jogász" - mert ahogy a legtöbb ember nem ússza meg az egészségügyi bajokat, úgy a jogi problémákat sem (csak pár példa: öröklés, ingatlan adás-vétel, szerzői jogok, valamilyen testi sértés miatti büntetőeljárás, válás, gyermekelhelyezés).

A kérdezőnek segítve: motiváció ugyanúgy kell mindkettőhöz, és a sok tanulás is. Mint látod, mindkettőt is akár elvégezheted egymás után is, de az elsődleges kérdés az, hogy mennyire érzed magad úgy, aki szeretne gyógyítani, nem undorodik a betegektől, a betegségektől, kórházi állapotoktól. Ha ezek nem tartanak vissza, jó választás lehet az orvosi. Ha külföldre mennél, akkor is inkább az orvosi - joggal is lehet, de jóval korlátozottabb. Hogy te magadnak melyiket érzed testhez állóbbnak, számodra előnyösebbnek, melyik menne jobban, az rajtad áll.

Köszönöm, ezt próbáltam eddig magyarázni nekik :D

Nem olvasom vissza, de ha írtak ELTEs tanárról aki jogot es orvosit is végzett akkor én voltam :D de igen, tudom hogy róla van szó ;) mi viszont már úgy hallottuk hogy nem egyuerre hanem egymás utan végezte el őket :)