Depressziós egy orvos mumkája?
Érdekel az orvosi, mint opció, de hajlamos vagyok túlzottan átélni más gondját/baját. Szomorú dolgokkal nem szeretnék foglalkozni (komoly gyógyíthatatlan betegségek), mert azt nem hiszem, hogy bírnám idegileg/lelkileg. Most vagy gyerekorvoslás vagy endrokrinológia érdekel (azon belül is a táplálkozás, hormonok területe). Tudom, hogy ettől függetlenül orvosin van minden gyakorlat, meg boncolás stb, de azt a 6-10 évet kibírnám, ha tudnám, hogy utána olyan területen lehetnék, ami azért több örömmel, mint szomorúsággal jár.
Azért fontolom ezt a szakmát, mert érdekel az emberi szervezet, főként a fent említett részei, meg segíteni is akarok, de pl. nem akarnék műteni, vagy sebész lenni, esetleg sürgősségin, mert ott nagy valószínűséggel több a halálesettel találkozik orvos, mint mondjuk gyerekorvosként.
Túlságosan "puhány" lennék? Menjek inkább gyógyszerészetire?
azért nem kell ilyet írni a kérdezőnek.
kérdező: találhatsz olyan szakterületet, ahol több a sikerélmény, mint a kudarc. de szinte mindenhol lesznek menthetetlen esetek. oké, van pár kivétel, pl. egy bőrgyógyászaton nem annyira jellemző a hirtelen halál, de ott is vannak melanomások, akiket már nem lehet megmenteni, egy szemészeten is közölnöd kell néha, hogy az illető el fogja veszíteni a látását, fülorr gégészeten rengeteg fej-nyak tumoros ember van, gégemetszettek, akik már beszélni sem tudnak...
stb, szerintem érted. az orvoslás egy olyan szakma, ahol mindig közel van az ember a halálhoz és a tragédiához, ezt tudni kell kezelni. de mikor valakit meggyógyítasz, vagy könnyebbé teszed az életét, az jó érzés. ez egy mérleg, amit próbálni kell a jobbik oldal felé billenteni.
ettől függetlenül azért jöhetsz orvosira, számos olyan munkakör van, ahol nem találkozol olyan sokszor páciensekkel, és gyógyszercégekhez is el lehet menni dolgozni, nem vagy a klinikumba bezárva.
és hát igen, gyerekorvosként is vannak szomorú esetek, ha nem háziorvos vagy, a gyerekorvoslás jó része a tumoros betegekkel, leukémiásokkal való munka. sok a haláleset ott is.
endokrinológusként pedig a krónikus diebéteszesek és hipertóniások a beteganyag magja, akik szintén sokszor nem a legjobb betegek, nem tartják a ditétát, le kell vágni a lábukat stb.
ez megkerülhetetlen...
Neked most mi bajod van? A kérdésed szerintük legfontosabb részére hegyezték ki a válaszukat és még csak nem is voltak bántóak..jó hogy nem majd te mondod meg, hogy milyen választ adjanak az emberek.
Leírták előttem, de igen: mindenhol lesz halál/súlyos betegség/végstádium, nem tudod elkerülni. Maximum csak olyan területet választani, ahol kevesebb van, de erre nem a legjobb a gyerekgyógyászat, a fent említett okok miatt. Endokrin ugyanez. Nehéz olyat mondani, ahol el tudod kerülni, mondom, szinte nincs is, talán üzemorvos? Szerintem ne ez alapján dönts. Képzeld el magad a jövőbeli munkahelyeden, mit csinálsz (40-50-60 éven keresztül)? Gyermekeket segítesz világra, antibiotikumot írsz fel lázas gyereknek, idős bácsi térdét vizsgálod? Vagy gyógyszereket adsz ki, kenőcsöt készítesz, gyárban dolgozol? Stb. Ezek kiragadott példák, de gondolom érted mire gondolok. Gondold át, olvass utána. Még a végén kiderülne, hogy nem is vagy olyan "puhány", mint amilyennek gondolod magad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!