Mi értelme van a középiskoláknak?

Szó szerint kell értelmezni, mind igaz.

"Éedekes hogy mindenki ragaszkodik az éretségihez, de senki se tudja megindokolni miért."

Dehogynem, én megindoklom: A tömegképzés miatt, ilyen egyszerű...

"Mire gondolsz a tömegképzés alatt?"

Indokolatlan tömeges képzés a felsőoktatásban.

"Elvileg amit mindenki megszerezhet az gyorsan elértéktelenid.

És nem ragaszkodnának hozzá."

Így van, de mivel tömegképzés alakult ki, nyílván egyre többen

ragaszkodnak hozzá.

Habár ez inkább fordítva lenne igaz, de visszacsatolás van a

rendszerben...

"Nem igazán tudlak követni egyik helyen azt írod hogy

szigoritanád az éretsigit Utána azt hogy nem."

Semmi ilyesmit nem írtam eddig. Általános és közismert

megállapításokat tettem.

"Leírnád hogy te hogy változtatnád a rendszert?"

Leírom, nem lesz rövid, de mivel kb. egy óráig gépeltem, illik

elolvasni...

Az általános iskolában 5. évfolyamtól kötelezően bevezetném a

fizika, kémia és technika tanrárgyakat, heti 2 órában. Ez nem

többletidőben nyilvánulna meg, mivel a humán tárgyak óraszámát

ennek megfelelően csökkenteném.

A fizika és kémia oktatás ezekben az évfolyamokban sokkal inkább

egyfajta gondolkodásmód és szemléletmód kialakítását célozná

meg, nem pedig a tankönyvek bemagolását.

A két tárgy annak megszerettetését tűzné ki célul, ill. hogy

napjainkban, pl. otthonunkban hol találkozunk fizikával,

kémiával.

Emellett a tárgyak egyfajta kultúrtörténetet is tartalmaznának,

a diákok megismernék, hogy egy-egy fizikai jelenség felfedezése

mégis mihez kötődik.

Ezek a tanórák gyakran tartalmaznának filmlevetítést, ahol pl.

Öveges Prof. kísérletei kerülnének levetítésre.

Sajnos ha ma egy diáknak annyit mondanak hogy Öveges, vagy

Delta, vagy Mindenki iskolája, semmit nem mond nekik.

A technika órák keretében főleg gyakorlati dolgokat tanulnának a

diákok, úgy mint régen. A lányok megtanulhatnának kézimunkázni

(pl. himezés, goblejnvarrás, stb.) vagy éppen varrni akár gépen,

az iskola felszereltségétől függően.

A fiúk megtanulhatnának barkácsolni, szerelni alapvető dolgokat.

De érdeklődés alapján nemtől függetlenül bármit

megtanulhatnának. Hogyan kell forrasztani, fűrészelni, vagy

éppen egy villamos kapcsolót bekötni és még sok más érdekesség

van.

Néhány egyszerű, mindenki által használt berendezés működését is

megtanulhatnák. Pl. honnan lesz a csapból melegvíz, hogyan lesz

meg a lakás melege, hogyan működik a lámpa, vagy éppen mitől

megy az autó.

Ezek szerintem alapvető dolgok, amiket mindenkinek illene

tudnia, viszont ha pl. most egy érettségizőstől megkérdeznéd,

hogyan működik a wc-tartály, esélyes hogy nem tudná, pedig nem

egy bonyolult szerkezet de mégis nagy találmány!

Ezeket a dolgokat azért is érdemes ilyen korosztálynak tanítani,

mert ekkor még fogékonyak, jó esetben akár még érdeklődőek is,

ha ők is látják, hogy ezek kézzel is megfogható, jól érthető

ismeretek.

Ezzel később a mindennapi életben is gyakran előforduló probléma

megelőzhető lenne. Pl. mit csináljunk, hogy a mosógép 3 év

múlva ne legyen kuka, mert totál vizköves, miért használjunk

gőzölős vasalóhoz ioncserélt vizet vagy éppen hogyan tudjuk

minimalizálni lakásunk villany és/vagy fűtésköltségét.

Ezenfelűl a délutáni órákban igénytől függően különböző

szakköröket alakítanák ki az iskola felszereltségétől ill.

pedagógusi kapacitástól függően, hogy mindenki megtalálhassa azt

a területet, ami felé jobban érdeklődik.

Például lenne kézimunka szakkör, sütés-főzés szakkör, barkácsoló

szakkörök.

Persze más tárgyakból is adnék rá lehetőséget lehetne akár

történelemszakkör, matematika szakkör, vagy idegennyelv szakkör.

Utóbbi napjainkban amúgy is fontos lenne, mivel sok helyen

alapkövetelmény, nyelvet tanulni meg amúgy is fiatalkorában tud

az ember legkönnyebben tanulni.

A középfokú képzést teljes mértékben szakosítanám.

Vélhetően általános iskola végére kialakulna a diákban, hogy

mégis merre tovább.

Csak szakközépiskolák, szakgimnáziumok, és szakiskolák lennének.

A szakiskolákban kimondottan szakmát lehetne kitanulni 3 év

alatt, szorosan együttműködve az érintett cégekkel, rendszeres

szakmai gyakorlattal.

A szakközépiskolai és szakgimnázium szintén három éves lenne, a

szakközépiskolákban szakmai orientációs tárgyak, valamint az

ezekhez kötődő alaptárgyak lennének.

3 év képzés után a képzés érettségivel zárulna.

Érettségi után a szakközépiskola tovább 1 vagy 2 év keretében

technikumi képzést biztosítana, amely során technikumi

képesítést lehetne szerezni. (Ez most kb. az 5-el kezdődő okj-s

képzéseknek felelne meg).

A szakgimnáziumok képzése teljes mértékben tagozatosítva lenne.

Ált.iskola után konkrétan egy tagozatra lehetne jelentkezni, pl.

fizika tagozat, kémia tagozat, irodalom -és nyelvtan tagozat,

stb.

Minden tagozatnak lenne egy főtárgya, pl. a történelem

tagozatnak a történelem.

A főtárgyat heti 5 órában oktatnák. Emellett kötelezően

választható és szabadon választható tárgyak lennének.

A kötelezően választható alatt azt értem, hogy minden tagozathoz

rendelkezésre állna egy táblázat, amiben meghatároznák, hogy

milyen tárgyakat lehet tanulni az adott tagozaton, és adott

lenne, hogy hetente ezek hány órában vannak megtartva.

Pl. a történelem tagozaton nyelvtan óra heti x óra.

Heti 15 órának megfelelő tárgyat kéne ezekből választani

minimum. Aki ennél többet szeretne, az is megengedett lenne.

A szabadon választható tárgy bármi lehetne,

érdeklődéstől/kapacitástól függően, heti min. 4 tanórában.

Ezek mellett heti 3 órában kötelező testnevelés óra lenne, amely

hetente egy alkalommal, egybevonva lenne megtartva.

További heti 4 órában kötelező idegennyelv-oktatás lenne.

Ez kiscsoportokban kerülne megtartásra, egy csoport létszáma 6-8

főben lenne maximalizálni.

3 év után így mindenki bátran állna a nyelvvizsga elé, ami

kötelező is lenne.

Hogy ki milyen nyelvet szeretne tanulni, opcionális lenne

érdeklődéstől és pedagógusi kapacitástól függően.

Aki előbb leteszi a középfokú nyelvvizsgát, mint 3 év, annak nem

lenne kötelező a továbbiakban nyelvórára járni.

Viszont a lehetőség adott lenne, egy másik csoporthoz

csatlakozva felsőfokú nyelvvizsgáig eljutni, vagy akár egy másik

nyelvet tanulni.

Ez összesen hetente 31 kötelező órát jelent, ami szerintem

reális. A tanórák úgy lennének beosztva, hogy a hét legalább egy

napján (célszerűen pénteken) 13 óra utánra kötelező tanóra ne

essen.

Érdeklődésnek/kapacitásnak megfelelően a délutánok során

különböző választható szakkörök lennének, pl. sportszakkör, stb.

A tagozatokon belűli átjárhatóságot igénytől és kapacitástól

függően teljesen szabaddá tenném, sikeres szinkülönbözeti vizsga

esetén (írásban és szóban).

Hasonlóan a szakgimnázium, szakközépiskola és szakiskola közötti

átjárásra is lenne mód. A feltétel a sikeres szintkülönbözeti

vizsga.

Az érettségi rendszer teljesen másképp lenne, mint most.

Érettségit csak a szakgimnázium és a szakközépiskola adna. A

kétszintű érettségit (részben) megszüntetném.

Csak matematikából lenne két szint, ezek: alapszint és

normálszint.

Alapszintből mindenkinek kötelező lenne az érettségi, kivéve

azokat akik szakközépiskolában tanulnak és szakjukhoz

kapcsolódik a matematika vagy szakgimnázium olyan tagozatára

járnak, melynek főtárgya a matematika, vagy a kötelezően

választahtó tárgyak tartalmazzák, ezek a diákok ugyanis

normálszintű matekérettségit tennének.

Mindkét változatnál a matekérettségi 6-8 feladatból állna.

Mind az alap, mind pedig a normálszintű matematika érettségi

feladtait egy-egy példatár tartalmazná, hivatalos megoldással

együtt.

Ez a példatár kb. 500 példát tartalmazna.

Az érettségi feladatok pedig ebből lennének kiválasztva. (hogy

melyik, azt persze előre nem tujuk, évente más és más).

A matematikán kívül további 3 kötelező érettségi tantárgy lenne.

Ezeket a tárgyakat teljesen szabadon lehetne választani, azzal a

megkötéssel, hogy tartalmaznia kell a főtárgyat is, kivéve

annak, akinek a matek alapból főtárgy volt, ill. a

szakközépiskolásokat, mivel náluk nincs főtárgy.

Így összesen 4 érettségi tárgy lenne, amely kötelező. (Aki

szeretne, többet is választhat).

A tárgyak kiválasztásánál viszont arra kell figyelni, hogy aki

továbbtanulni szándékozik, az adott felsőoktatási intézmény mit

vár el.

A felvételi eljárás egységesítését teljes mértékben

megszüntetném. Kizárólag a felsőoktatási intézmény határozná meg

a feltételeket, így a felvételi teljesen speciális és egyedi is

lehet.

Erről előre tájékozódni kéne.

Idegennyelvből megszüntetném az érettségit, mivel az érettségi

kiadásának a feltétele a megszerzett középfokú nyelvvizsga

lenne.

(Ez nem okozna gondot, mivel a korábban említett kiscsoportos

tanórák tipikusan a nyelvvizsgára készítené fel a diákokat.

"Konkrétan ezek megvannak 95%-ban sok helyen most is. Gyakorlatilag semmilyen változást nem jelentenek."

Szerintem meg nincsenek meg95%-ban, talán végig sem olvastad...

"Az egységes felvételi eljárás megszünttése pedig mért lenne jó? Pl ha pesten megjelölsz három egyetemet akkor háromszor föl kell menned pestre kitölteni a tesztjüket. ha követelnek szóbelit az még plusz pár nap. Ez elég sok pénz a semmire, leszervezni stb."

Azért lenne jó, mert a felsőoktatási intézmények saját meglátásuk szerint alkotnák meg, hogy kiket vesznek fel.

Az általam leírt módszer nem zárja ki az érettségi alapján történő felvételt.

Ez legfeljebb egy napot venne igénybe, mivel az írásbeli feladatsorokat úgymond "vidéken" is meg lehetne írni. Szóbel ami egy nap, igazolhatja a diák a tudását, ennyi...

"Ráadásúl rengeteg vissza élésre ad lehetőséget. Pl ha valaki meg tudja szerezni a korábbi évi feladatokat máris hatalmas elönyben van. stb"

És mire megy vele ha megszerzi?!

Sőt legálisan elérhetővé tenném a korábbi feladatsorokat.

A 70-es években még létezett olyan felsőoktatási tájékoztató kézikönyv, ami konkrétan a fizika, matematika, műszaki rajz korábbi felvételi feladatait tartalmazta, ha pl. valaki mérnökire ment.

Úgy gondolom, nincs abban semmi rossz, ha előre megmondják mire lehet számítani.

Sőt hasznos is, mivel akkor annak megfelelően készülhet a diák.

"Szerinted mik azok amik jelenleg nem teljesülnek ezek közöl amit írtál? "

Szinte semelyik...

"Még mindig nem hoztál fel semmilyen érvet mért lenne jobb ha az egyetemek felvételiztetnének. Mivel jobb hogy az egyetem csinál egy tesztet. Az éretségi helyet?"

Nem hoztam fel érvet, de nem is állítottam egyik válaszomban sem , hogy az lenne jobb.

Pusztán több lehetőséget adnék nekik.

Hogy nekik jó-e az érettségi alapján történő felvétel, vagy nem, és külön felvételit szerveznek (ahogy még a 70-es években is volt) az már az ő döntésük lenne, hiszen a szakmailag hozzáértő emberek is inkább az egyetemeken vannak, minthogy a buta felvis rendszerben...

És amúgy nem tesztet kéne csinálni, hanem behívni minden egyes felvételizőt, kiállítani a táblához, aztán ott bizonyítson!

Szóban minden kiderülne minden, ki mennyire képzett. Persze tudom én, ehhez idő kell, de lusta mindenki, meg nincs rá kapacitás...