Mi értelme van a középiskoláknak?

"A képzés célja hogy azon a munkahelyen megfeleljen ahol a termelés van."

Legfeljebb a duális képzésnél. Ésha máshova kerülsz? Ott meg légy totál laikus?

A mérnökképzés célja nem ez!

Az általános iskolás tudás semmit se ér, azért. Középben mindent jobban elmélyítesz. Sőt, nem is tudom volt-e valami, amit úgy vettünk középiskolában, hogy arra azt mondtam, "én ezt tudom!"

Nem tudom milyen általános iskolába járhattál, de ha megcsinálnál nekem egy trigonometriai feladatot logaritmussal keverve, vagy kiszámolnád egy kör egyenletét, akkor le a kalappal előtted :D De megkérdezhetném, hogy miből áll egy Daniell-elem, esetleg miért dobta le a 2 atombombát az USA Japánra, mikor már nyerésre álltak a II. világháborúban, vagy mi történik, hogy ha 1 gént vizsgálva 2 eltérő fenotípusú egyedet keresztezünk?

Ezért mondom, hogy az általános iskolás tananyag csak egy minimális alapot ad, minden tudományba csak egy betekintést ad. Erre lehet aztán építeni. További stabil alapok nélkül nem lehet felsőoktatási tudást elsajátítani. Így is hatalmas a kihullási arány egyetemekről, mi lenne ha 'nem lenne az az elpazarolt 4 év'?

"Eddig a tanműhelyek ahol jártam elég siralmas szinten voltak. Ez csak saját tapasztalat lehet máshol nincs így. (Nem is voltam sokba, épületgépész vagyok."

Egy mérés nem mérés... A mintavételezésnek is vannak keretei. Elég sok tanműhelyt kéne végignézni, hogy egyértelmű megállapításokat tegyünk.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a dinamikus fejlődő cégek saját tanműhelyei igencsak jó állapotúak. (Volt szerencsém több helyre is bejutni).

Nem sajnálják megvenni az új több milliós gépeket, anyaghiány nincs. Egy gépgyártással foglalkozó üzemben bőven termelődik annyi selejt, ami egy tanulónak gyakorlati képzés során tökéletes a tanműhelyben.

Iskolák tanműhelyeinél lehetnek problémák. A támogatás kevés, kivonták a pénzt az egész szakképzésből sajnos. A szakképzést ezenkívűl sokan le is becsülik, inkább a közönséges gimnáziumi képzések irányába fordult az utóbbi időben az oktatáspolitika.

"A mérnök képzés célja meg szerintem, egy alapvető elméleti tudás. Hogy önállóan is képes legyél használni egy új technológiát."

Pontosan így van.

"A duális képzést meg nem ismerem. Nekem semmilyen gyakorlatom nem volt."

Szerintem még senki nem ismeri, mivel kísérleti stádiumban van. Legalább 10-15 évnek még el kell telnie, hogy a duális képzés eredményére vonatkozóan érdemi megállapításokat tehessünk.

"megkérdezhetném, hogy miből áll egy Daniell-elem, esetleg miért dobta le a 2 atombombát az USA Japánra, mikor már nyerésre álltak a II. világháborúban, vagy mi történik, hogy ha 1 gént vizsgálva 2 eltérő fenotípusú egyedet keresztezünk?"

Igen, megkérdezhetnéd. Az utcán kb. 100 emberből akad egy olyan, aki legalább az egyikre tudja a helyes választ...

Másik baj középiskolákban, hogy hiába magoltatják be a sok lexikális tudást, érettségi után kb. 2-3 hét múlva úgyis elfelejti mindenki, mert magoláson alapult.

Nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a gondolkodás -és logikaalapú oktatásra.

Ez sajnos manapság nem valósul meg, jiszen a humántárgyak többszörös tulsúlyt kapnak a reáltárgyakkal szemben.

"Ezért mondom, hogy az általános iskolás tananyag csak egy minimális alapot ad, minden tudományba csak egy betekintést ad."

Sokszor az a baj, hogy nem ad semmilyen betekintést. Kizárja a természettudományokba való betekintést, valamint az egyes szakmák megismerését.

Az általános iskolai oktatásnak 80%-a tipikusan magolásra, lexikális anyag számonkérésére korlátozódik.

Ezért sokan gondolkodásképtelenek.

"Így is hatalmas a kihullási arány egyetemekről"

Igen, nagy. Ennek oka az alapismeretek hiányában keresendő. A gyakorlat azt mutatja, hogy a középiskola nem ad sokszor elég alaptudást.

Ennek nem az az oka, hogy a 4 év kevés lenne, hanem az, hogy a tananyag kevés, az érettségi pedig színvonaltalan.

Mióta bevezették a kétszintű érettségi rendszert, azóta az egész rendszer a feje tetejére állt.

Mert most az érettségi nem az eredeti célját hivatott szolgállni, hanem azt hogy tömegképzést csináljunk...

Egy csomó elpazarolt állami pénz a semmire, amit az adófizető állampolgárok fizetnek.

Színvonalas érettségi kéne, és akkor nem lenne akkora a kihullási arány.

Az érettségizők számát kb. az ötödére kell visszaszorítani, mert a jelenleg alkalmazott gyakorlat értelmetlen ebben a formában.

A jelenlegi érettségi:

-komolyabb tudást nem tükröz (kivéve az emelt szintet);

-felvételi eljárásra alkalmatlan.

Ennek az lett a következménye, hogy:

-mindenki bekerül a felsőoktatásba;

-szakmát nem akar tanulni senki, ami az iparban is negatívan visszacsatolódik;

-bukási arány az egyetemeken jelentősen megszaporodott.

Az ok érthető, felvételi eljárás nincs jelenleg az egyetemekre, bárki bekerülhet!

(Amit most neveznek felvételi eljárásnak az egy vicc...)

#26 vagyok.

"a 26 válaszoló írta hogy megszigoritamáma az éretségit és drasztikusan meg növelné a tananyagot."

Ilyet nem írtam, pusztán egy megállapítást tettem, nevezetesen hogy a tananyag kevés.

Ezt úgy kell érteni, hogy aki természettudományos/műszaki pályára készül, nem kap középiskolában elegendő alaptudást. Ezért van a nagy kihullási arány.

Ezzel szemben aki humán irányba szeretne továbbtanulni, ők megkapják a kellő alapismereteket, mivel az ilyen irányú felsőoktatási szakokon nem magas a kihullási arány, sőt nem is nagyon lehet beszélni ilyenről...

Gondold meg, hasonlítsd össze mondjuk a történelem tankönyved terjedelmét, oldalszámát és lapméretét a fizikakönyvedhez képest.

Utóbbi max. harmada lesz előbbinek.

Látjuk tehát, hogy pl. a fizika pusztán harmadannyi szerepet kap a középiskolában, tananyag szintjén is, mint mondjuk a történelem...

Ezek után el lehet gondolkodni, hogy a humántárgyak miért vannak ilyen tulsúlyban, vagy éppen azon, hogy miért van túl és/vagy tömegképzés egyes területeken.

Lepontozni meg az pontozzon, aki azt állítja, hogy ez nem igaz.