Mi értelme van a középiskoláknak?

"Mért butaság kipróbálni milyen területtel fogok foglalkozni jó eséllyel egész életembe?"

Tudom, ezt nehéz most neked megmagyarázni, 16 éves korában az ember igencsak kíváncsiskodó természetű, így ez a szemléletében is megjelenik.

Úgy kell felfogni ezt az egészet, hogy az ember nem élhet egész életében "próba-szerncse" alapon.

Mindenképp kell lennie a diáknak már idejében egyfajta elhatározottsága, hogy milyen irányba szeretne továbbmenni. Mint említettem, elvileg erre lenne jó a közép- és általános iskola.

Mellesleg megjegyzem, a felsőoktatás világát ne úgy képzeld el, hogy te most odamész nyaralni, és reggeltől estig buli, hanem úgy, hogy egy komoly elkötelezettséget és az adott szakterület iránt mutatkozó nagyfokú érdeklődést megkívánó életvitel-rendszert, amely egy előzőleg céltudason meghatározott döntéshozatalnak a folyománya, minden előnyével, hátrányával és kihívásaival együtt.

"A négy év melegedés a középiskolában pedig mért segít jobban eldönteni hogy mi érdekel?"

Azért, mert több területbe kapsz belátást. Tény, hogy nem ideálisan működik a jelenlegi rendszer, hisz mint említettem a reáltárgyak hátrányba kerülnek a humántárgyak tulsúlyával szemben. Én ezt most nem akarom bővebben kifejteni, aki az elmúlt 25 év oktatáspolitikáját látja, az érti miről beszélek.

Összefoglalva, az kéne legyen a lényeg, hogy mindenből kapj egy kis "izelítőt" és így reálisabb döntést tudj majd hozni. Ennek véleményem szerint már ált.iskolában meg kéne valósulnia, de sajnos, sokszor nem megy ez. Gondoljuk meg, pl. mennyi történelmet, irodalmat tanítanak ált. iskolában, és állítsuk ezt szembe azzal, hogy fizikát csak 7.-től tanulnak, azt is heti 1-2 órában. Eleve egy általános iskolás úgy jön ki, hogy 3-4 év lemaradása van a reáltárgyakban a humántárgyakhoz képest.

Az elszomorító, hogy mindez az oktatáspolitika kényszerítő hatásaként alakult ki. Sajnos ez van, nem sokat lehet tenni.

"A diákok nagyon jelentős részének fogalma sincs mit fog majd csinálni."

Igen, de épp ez a baj, amit orvosolni kéne. Mint fent említettem, ez egyrészt a reális döntéshozatal hiányában, valamint a tájékozatlanság következménye.

Nyílván döntő szerepe van a szülőknek, a családi légkörnek, valamint a szülő-tanár és a tanár-diák kapcsolatnak.

Sajnos napjainkban ezek is kihalóban vannak, szintén a helytelen oktatáspolitika miatt, de ebbe most nem mennék bele, mert az már önmagában is egy külön kérdés-sorozatot érdemelne meg.

Lényegében az ideális az lenne, ha legalább a diák tudná azt, hogy milyen irányba orientálódjon. Aztán hogy azon belűl hova, merre meddig -tekintettel a manapság igencsak választékos és széleskörű specializálódási lehetőségekre- az már más kérdés.

"Jelenleg inkább nehezíti a döntést mert egy csomó előítélet alakul ki az alapján hogy mennyire kedveli a tanárt."

Ez szintén oktatáspolitikai hiba, de már előbb említettem a tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat fontos szerepét.

"Nem középiskolás vagyok. Gépészmérnöknek tanultam."

Jó, akkor tudod mi a felsőoktatás. Bocsánatot kérek a feltételezés miatt.

"A középiskolás anyagot leadták kb 4 óra alatt."

Igen, egyetemen ez kb. így megy.

"Mint ahogy írtam semmit nem segíttet a közép iskola."

Ezt azért kétlem. Gondolom te is belátod, hogy mikor analízisből eléd nyomják a deriválást, integrálást, majd később a diffegyenleteket, azt azért még egy erős általános iskolai tudással sem lehet felfogni...

"És semmilyen betekintést nem adót miről szol ez a terület vagy bármelyik másik."

Igen, ez meg sajnos a gimnáziumok problémája. Ha te mérnöknek akarsz menni, akkor talán célszerűbb szakközéppel kezdeni, mivel ott megtanulod mi az a műszaki rajz, esztergálás, fúrás, marás, stb.

Nem árt egy szakma elvégzése sem, pl. technikusi, ha gyakorlati tapasztalatot is akarsz szerezni, és nemcsak Solidworksben összeb(a)szni vmi elfuserált sz(a)rt amit a rosseb se gyárt le...

"Amúgy nem értem mi a problémád azzal hogy valaki kipróbál több dolgot majd azt válassza ami a legjobban tetszik. Ruhát is úgy választasz hogy csak messziről nézegeted?"

Ezt azért mérnökként te sem gondoltad komolyan ugye?!

"Ebbe csak annyi a szerencse faktor hogy mennyi idő alatt találod meg."

Persze, az egyik legnagyobb ellenség az idő, meg a határidők...

"A közép iskolás anyag ugyan olyan kevés."

Ideális esetben nem. A fakultációknak, a szakmaspecifikus ismereteknek (szakközépnél) mindenképp többletet kell nyújtani az ált.iskolai ismeretekhez képest.

"Nem véletlenül kb a hallgatók nyolcvan százalékának nem sikerül."

Ennek hátterében általában az alapismeretek hiánya, ill. a tájékozatlanság áll. Sokan bejelölik a mérnöki pályát, de fogalmuk nincs róla, miről szól az egész... Szakközéppel és egy szakma elvégzésével ez kiküszöbölhető.

"pár óra alatt sikerült nekik semmi értelme évekig húzni."

Persze, de gondold meg, ahhoz hogy azt értse is valaki, megfelelő alapismeretek kellenek. Egyetemen mechanika órán mindent deriválás és integrálás segítségével írnak le. Egy ált.iskolásnak hiába mondod, hogy v=dr/dt, a=dv/dt, stb. nem tudja mit jelent, az alapok hiányoznak. A fakultáció, ami ezt pótolja, ill. eredetileg az emelt érettségiket is ezért találták ki, csak ugye ez nem vált be, ennek ellenére nem tesz senki semmit...

"Ez megvalósul jelenleg az egyetemen a duális képzéseken."

Látszólag ez még igaz is lehetne, de vegyök tekintetbe, hogy az ilyen formájú képzés az elméleti háttér megismerésének a rovására megy.

Már pedig egy mérnök nem attól lesz mérnök, h. tudja pl. a szabványokat alkalmazni (arra egy technikus is képes) hanem attól, hogy érti azt amit csinál és tudja, hogy miért.

A duális képzés még elég újkeletű, inkább csak kísérleti stádiumban áll, minthogy konkrét tapasztalatokat tudnánk róla.

"Sokkal többet ér egy valódi munka helyen szerzet tapasztalat mint az hogy a tanműhelybe reszelsz egy darab vasat."

Ez sokmindentől függ. Egyrészt milyen a tanműhelyi oktatás, másrészt mit kell csinálnod a konkrét munkahelyen... Vannak tanműhelyek, amik igen jól felszereltek, az oktatók lelkesek több év gyakorlati tapasztalattal a hátuk mögött. Ha érdeklődő az ember, tőlük igen sokat lehet tanulni.

Konkrét munkahelyen, ha szerencséd van, kerülhetsz jó helyzetbe, ahol egy csomó "szakmai fogást" elleshetsz. De lehet h. azt mondják menj gépet takarítani és kész...

Szóval nagyon függ ez a körülményektől, általánosságban úgy gondolom, nem lehet korrekt megállapításokat tenni.

"Mert se gépek se anyagra nincs pénz."

Mióta kivonták az oktatásból a lóvét, azóta megy így, szomorú, de ez oktatáspolitika pusztán.

"Meg teljesen fölösleges szerintem több tízmilliós tanműhelyt föl szerelni fönt tartani."

Ha színvonalas oktatást nyújt, precíz szakmai oktatókkal, akkor nem fölösleges.

"De teljesen komolyan gondolom. Szerinted mért szoktak prototípust építeni mielőtt elkezdik a sorozat gyártást?"

Régen így ment, manapság inkább a numerikus szimulációk, numerikus modellezések irányába megy el a korszerű gépipar, a költség- és anyagtakarékosság céljából.

Kivétel persze akad, tipikusan pl. a polimertechnika, 3d-s nyomtatás, stb. Ám ezen a téren is igen sok fejlődés várható a numerikus szimulációk tekintetében (is).

"Vagy pl A kifáradásra nem lehet igazán méretezni mivel alakfüggő. Tehát legyártják és kipróbálják meddig bírja."

Mondom, ez régen így volt, most már más irányba megy a gépipar...

"Az anyag vizsgálat egy elég fontos dolog"

Persze, senki nem állította az ellenkezőjét. Viszont csak gazdaságosan, kevés hulladéktermeléésel lehet hatékony.

"De az épületgépészetben a 90% erre alapul megvizsgálták milyen értékek mellet érzik jól magukat az emberek és az alapján határozták meg a szabványokat."

Igaz, ezt egyszer megvizsgálták, de onnantól kezdve legfeljebb apró finomításokra lehet szükség.

"Igazából minden ami statisztikai alapon van az próbálgatás."

Nem csak puszta próbálgatás, komoly matematikai háttere van.

"Én nem mondtam hogy nem próbálják kihagyni a próbálgatást de attól még jelenleg ez az egyetlen biztos módszer. És sokkal jobb mint az hogy távolról nézem és talán jó lesz."

Nem erre gondoltam konrétan. A szimulációs módszerek azért is vannak terjedőben, ha már prototipusgyártásnál tartunk, hogy egyáltalán tudjuk azt, érdemes -e az adott prototípust legyártani.

"Teljesen fölösleges egy mesterséges környezetet létrehozni iszonyatosan drágán. Mikor pár kilométerre általában van valódi termelés. A gyakorlati helyeket valóban többet kellene ellenőrizni. De még így is nagyságrendekkel jobbak mint az iskolai tanműhelyek."

Persze, termelés van, de azok nem feltétlen az oktatás célját fogják szollgálni. Erre már rájöttek, nemvéletlen számos cégnek van már saját tanműhelye.

Ha bemész egy gyártócsarnokba, odaállítanak egy 30kW-os baromi nagy CNC-hez, ami okádja a munkadarabokat, abból még tanulsz sokat, max látod h. ipari környezetben ez h. működik.

A tanműhely épp ezért arra való, hogy átlásd a folyamat lényegét. Munkadarab kiválasztása, cnc program megírása, próbaszimuláció, gyártás, mérés, mintavételezés, stb.

Szerintem tanműhelyben kell kezdeni mindenképp, hogy alap gyakorlati ismereteket kapjon az ember. Utána jöhet élesben.