Lehetséges az, hogy diszlexiássá válik valaki másik országba költözve, idegen nyelven, amikor az anyanyelvével semmi baja nem volt, nincs, sőt, maximalista módon tökéletesen beszéli, ír, olvas?
Saját magamról szól a kérdésem, aki 25 évesen, bölcsészkaron az adott idegen nyelvből szerzett egyetemi diplomával hagytam el Magyarországot már 15 éve egy olyan országba, amelynek nyelve nem is latin betűkkel ír, ám a betűket ismertem, felismerési szinten kb. hatéves koromtól, és onnantól kezdve szinte folyamatosan tanultam, de elég alap szinten, aztán az egyetemen öt évig ezt is tanultam, így végül úgy hagytam el Magyarországot, hogy közepesen magas szinten beszéltem, írtam és olvastam ezt a nyelvet, és a tökéletesítéséért próbáltam szerencsét a nyelv országában.
Aztán maradtam is külföldön, többek között azért is, hogy tovább tudjam tökéletesíteni a nyelvtudásom, és azért is, mert közben rájöttem, hogy konkrétan szerelmes vagyok ebbe az idegen nyelvbe, úgyhogy magas szintű élvezetet nyújt az, hogy benne élhetek és napi szinten használhatom, ám egy ponton feltűnt, érdekes módon nem is a tanulmányaim során, hanem csak amióta a nyelvben élek, hogy olyan hibám vannak benne, mintha diszlexiás lennék vagy diszgráfiás, viszont ez csak ebben az idegen nyelven jelenik meg, más idegen nyelveken sosem volt ilyen problémám, pedig sok nyelvet tanultam és jó pár helyen éltem is bennük, de nem voltak olyan hibáim, mint ebben a nyelvben, amelyet pont a legrégebb óta tanulok.
Úgy érzem, hogy még mindig nem tökéletesen tudom a helyi nyelvet sajnos, ám szeretném, ami elég rosszul érintett pl. hét év után, amikorra már mintegy elvártam volna magamtól, hogy pl. ne legyen olyan, amit nem értek vagy nem tudom kifejezni magam, így végül is csalódtam saját magamban, de inkább maradtam még, hogy tovább is tanuljak.
Viszont lehetséges az, hogy valaki csak egy adott idegen nyelven diszlexiás vagy diszgráfiás...?
Ez lehetséges...?!
Ami pedig még ennél is érdekesebb szerintem az az, hogy ez a kérdésem most a zenetanulásom miatt jutott eszembe, hogy elkezdtem Duolingon zenét tanulni, és nagyon élvezem, ám kissé küszködöm az általam tehetségtelenséggel nyugtázott bénázásaimmal, és ahogy próbálom megérteni magamat, hogy miért rontok el vmit pláne újra és újra ugyanazt, feltűnt, hogy összetévesztek vonalakat egymással és vonalközöket is egymással, és úgy értelemszerűen hibásan is nyomom le a hangot a virtuális zongorán, feltűnt, hogy ez olyan, mintha diszlexiás lennék a kottaolvasáshoz is.
Létezik ilyen...?
Úgy döntöttem, hogy mégis csak belebeszélek.
Tehát: Nem létezik olyan, hogy figyelem zavar.
Ilyen nincs.
Egy olyan helyzet van, hogy amikor nézel egy írást, akkor vagy érted a papíron lévő szavakat és a jeleket, vagy nem.
Ha érted a szavakat, akkor annak az a jele, hogy hibátlanul tudod alkalmazni.
Ha nem tudod alkalmazni, akkor azt nevezheted bárminek, például elrontásnak, vagy figyelemzavarnak, vagy akárminek.
Ezek az elrontások-hibák annak a jelei, hogy a hiba előtt van egy, vagy több szó, vagy jel amit nem értesz.
Az újra és újra elrontott dolog arra mutat, hogy ott bizony egy szó vagy jel van, amiről úgy gondolod, hogy érted, de valójában nem érted.
Az író gondolt egy valamire, te pedig valami másra.
Az író jelölt valamit egy jellel, de te nem érted, hogy mit jelölt azzal a jellel.
És már kész is a félreértés.
Ez egy nagyon pontos jelentésű magyar szó: a FÉLREÉRTÉS.
Szerintem ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!