Lehetséges az, hogy diszlexiássá válik valaki másik országba költözve, idegen nyelven, amikor az anyanyelvével semmi baja nem volt, nincs, sőt, maximalista módon tökéletesen beszéli, ír, olvas?
Saját magamról szól a kérdésem, aki 25 évesen, bölcsészkaron az adott idegen nyelvből szerzett egyetemi diplomával hagytam el Magyarországot már 15 éve egy olyan országba, amelynek nyelve nem is latin betűkkel ír, ám a betűket ismertem, felismerési szinten kb. hatéves koromtól, és onnantól kezdve szinte folyamatosan tanultam, de elég alap szinten, aztán az egyetemen öt évig ezt is tanultam, így végül úgy hagytam el Magyarországot, hogy közepesen magas szinten beszéltem, írtam és olvastam ezt a nyelvet, és a tökéletesítéséért próbáltam szerencsét a nyelv országában.
Aztán maradtam is külföldön, többek között azért is, hogy tovább tudjam tökéletesíteni a nyelvtudásom, és azért is, mert közben rájöttem, hogy konkrétan szerelmes vagyok ebbe az idegen nyelvbe, úgyhogy magas szintű élvezetet nyújt az, hogy benne élhetek és napi szinten használhatom, ám egy ponton feltűnt, érdekes módon nem is a tanulmányaim során, hanem csak amióta a nyelvben élek, hogy olyan hibám vannak benne, mintha diszlexiás lennék vagy diszgráfiás, viszont ez csak ebben az idegen nyelven jelenik meg, más idegen nyelveken sosem volt ilyen problémám, pedig sok nyelvet tanultam és jó pár helyen éltem is bennük, de nem voltak olyan hibáim, mint ebben a nyelvben, amelyet pont a legrégebb óta tanulok.
Úgy érzem, hogy még mindig nem tökéletesen tudom a helyi nyelvet sajnos, ám szeretném, ami elég rosszul érintett pl. hét év után, amikorra már mintegy elvártam volna magamtól, hogy pl. ne legyen olyan, amit nem értek vagy nem tudom kifejezni magam, így végül is csalódtam saját magamban, de inkább maradtam még, hogy tovább is tanuljak.
Viszont lehetséges az, hogy valaki csak egy adott idegen nyelven diszlexiás vagy diszgráfiás...?
Ez lehetséges...?!
Ami pedig még ennél is érdekesebb szerintem az az, hogy ez a kérdésem most a zenetanulásom miatt jutott eszembe, hogy elkezdtem Duolingon zenét tanulni, és nagyon élvezem, ám kissé küszködöm az általam tehetségtelenséggel nyugtázott bénázásaimmal, és ahogy próbálom megérteni magamat, hogy miért rontok el vmit pláne újra és újra ugyanazt, feltűnt, hogy összetévesztek vonalakat egymással és vonalközöket is egymással, és úgy értelemszerűen hibásan is nyomom le a hangot a virtuális zongorán, feltűnt, hogy ez olyan, mintha diszlexiás lennék a kottaolvasáshoz is.
Létezik ilyen...?
Köszönöm a válaszodat.
Tájékoztatásul megosztok veled néhány adatot:
Diszlexia és diszgráfia nem létezik, mint ahogy diszkalkulia sem.
A megfigyelhető tünetek léteznek, de ezek a tünetek mind az oktatás hiányosságai miatt alakulnak ki, és egy jó oktatással mind el is tüntethetők.
Létezik viszont egy rossz tanárképzési rendszer.
A másik érdekesség, hogy a kötelező közoktatásban nincs minőségellenörzés.
Akármilyen hitványul tanítanak is egy közoktatási intézményben, akkor is el kell a szülőnek fogadni azt.
A fodrászát, vagy az autószerelőjét lecserélheti, a gyereke tanárát viszont nem.
Így alakult ki az is, hogy az általános iskolát elvégzezzek 30 %-a funkcionális analfabéta.
Ez a szép kifejezés azt jelenti, hogy az illető felismeri a betűket, de nem tud értelmezni egy írott szöveget.
Például egy használati utasítást.
Hát most ez van.
Azért ezzel nem teljesen értek egyet. Tanárt és iskolát is lehet váltani, én is váltottam: az általános iskola utolsó két osztályát másik iskolában végeztem el, mint az első hatot, éppen azért, mert egyes tanárok olyan elfogadhatatlan módszerekkel tanítottak az első iskolámban, hogy az menekülésre késztetett.
Ezen kívül pedagógus végzettségem van több felsőoktatási intézményből is, gyógypedagógiát is tanultam, még ha azt csak érintőlegesen is, volt külön tanulási nehézségek című tantárgyam is, a diszlexia és a diszgráfia akkor is létező tanulási nehézségek, ha te nem hiszel benne.
Ettől függetlenül azzal tisztában vagyok, hogy az olvasás mennyiségén és főleg minőségén milyen sok múlik, és bár magyarul sokat olvastam, főleg szépirodalmat, elköltözésem óta az új országba annak nyelvén ezt nem mondanám, és tudom, hogy ez az egyik forrása a problémámnak.
Tehát szerinted is léteznek ezek a tanulási nehézségek, amit diszlexiának és diszgráfiának neveztek el.
Mi okozza ezeket?
Hogy lehet segíteni ezeken a tanulási nehézségeken?
Igen.
De amúgy tudok olvasni, viszont olyan általános iskolás elsős-másodikos szinten: lassan és betűzve. Tudom, hogy a megfejtés gyakorlat teszi a mestert, mégsem olvasok eleget a célnyelven.
Attól még mesélj nyugodtan, hátha számomra is hasznos vmi belőle!
A másoktól tanulás alapvető törvénye, hogy akkor tudsz tanulni másoktól, ha érted azokat a szavakat, amiket mások használnak.
A mások által használt szavak legfontosabb rétege a rövid, gyakran használt szavak.
Ezeket nem hajlandóak az iskolákban tanítani.
Talán mert a tanároknak sem tanították meg soha, hogy milyen fontosak ezek a rövid szavak.
Szerintem ez minden nyelvre igaz.
Arra is amit most kezdesz tanulmányozni.
Mi lenne, ha néhány, egyszerű magyarul megfogalmazott mondatot lefordíttatnál egy tolmáccsal .
Ügyelve arra, hogy olyan egyszerű legyen, amit a tolmács biztos megért.
Például :
-Éhes vagyok.
-Te éhes vagy?
-Toalettre kell mennem.
-Nem értem, amit most mondtál.
Ezekben a mondatoknál egyszerű emberi igények és érdeklődések kellenek, hogy legyenek.
Ilyenek minden nyelvű embernél vannak.
Mi a véleményed erről?
Szerintem nem pontosan értem, hogy mit akarsz kérdezni tőlem, illetve amit értek, azzal nem értek egyet:
Én a természetes anyanyelvtanulás folyamatában szeretnék idegen nyelvet is tanulni, és mivel tényleg elég sok idegen nyelvet tanultam már életemben, különböző módszerekkel, kiderült, hogy tényleg az működik a legjobban.
Egy gyerek, amikor megszületik, még nem tud beszélni, ugye, hát még írni-olvasni, beletelik pár évbe, míg egy gyermek kimondja az első szavait, ugye?
Ha viszont addig nem hallja a nyelvet, ő sem fog beszélni.
A gyerek is előbb megérti, utána lehet csak képes ki is fejezni magát szavakkal.
Tehát a gyerek is úgy tanulja meg anyanyelvét, hogy figyel, hallgat, és kontextusból értelmezi a szavak jelentését, ezért nem igaz, amit írsz, hogy csak akkor tudunk tanulni, ha értjük azt, hogy mit tanulunk.
Az általad leírt egyszerű mondatokhoz meg nincs tolmácsra szükségem, ennél azért magasabb szinten tudom az adott idegen nyelvet is.
Elnézést kell kérnem tőled.
Mégegyszer elolvastam a kérdésedet, és most látom, hogy én valójában nem a kérdéseidre válaszoltam.
Sajnálom, de nem tudok abban segíteni, hogy tovább fejlődj.
Mindenesetre sok sikert kívánok.
Köszi, kedves vagy, igazán, semmi gond, sőt, hálás vagyok a belátásodért.
Közben amúgy rájöttem, hogy hibás volt a részemről is diszlexiásnak vagy diszgráfiásnak feltételezni magamat, viszont vmi mégis akadályoz a korlátlan tanulásban idegennyelven és zenében, kottaolvasásban is, de lehet, hogy csak a figyelemzavar különböző arcai, mégsem diszlexia vagy diszgráfia.
#öndiagnózis :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!