Nemzetközi gazdálkodásról nyelvszakra váltani?

Ne!

Nyelvszakos voltam (nem is mindennapi nyelvet tanultam). 1 év után otthagytam mert rájöttem, hogy semmi értelme és az oktatás se volt a legjobb.

Gondolkozz el, hogy ha elvégeznéd akkor mégis mit csinálnál? 3 év alatt nem lehet olyan szinten megtanulni egy nyelvet, hogy pl tolmács legyél ahogy kiesel az egyetemről. Nem sok nyelvóra van.

A másik, hogy vagy megérted vagy nem. Pont lefogják tojni a tanárok, hogy Pistike megértette-e vagy sem. Ha nem, akkor így járt.

Ha van segítséged akkor mákod van, viszont ha nincs akkor mélyen zsebbe nyúlhatsz, hogy fizetni tudd a magántanárt. Egyik csoporttársam 11.000 Ft-ot fizetett alkalmanként!

Én a helyedben más szak után néznék. Olyan után amivel munkád is lesz és nem adminisztrátor egy irodában mert oda elég egy érettségi is.

Nyelvet meg tanulhatsz szabadidődben. Akár egy nyelvvizsgát is majd megcsinálhatsz.

Nálunk is akik maradtak (több mint a fele otthagyta mert rájött, hogy szarnak se jó) ötletük sincs, hogy mit fognak vele kezdeni. De se az alsóbb / felsőbb éveseknek. Ennek mi értelme?...

Aki otthagyta, köztük én is csak azt bánja, hogy nem hamarabb.

Egyetemről kiesve a legtöbben, akik szakmájukban helyezkednek el még évekig zöldfülűek lesznek. Az egyetem elsősorban papírt jelent. Senki ne várjon tőle sokat. Pláne ne gondolja, hogy egy nyelvet csak az egyetemen kell tanulni, ha meg szeretné tanulni. Az hogy ki hány év alatt tanul meg egy nyelvet, az meg nyelv, előképzettség és tehetségfüggő. Pl norvégul én elég könnyen megtanultam alap szinten, miután angolul és németül tudtam. Persze a folyékonyság a kitettséget igényli, amit nehéz itthon eljátszani: az adott nyelven kell élni. Beszélni, tvzni, olvasni, stb.

Én továbbra is azt mondom, jól fontold meg, hogy akarsz-e egy olyan papírt, amivel ha el is tudsz helyezkedni könnyen lehet, hogy utálni fogod. Nem feltétlenül nyelvszakot kell választani, más módja is van a nyelvtanulásnak. Illetve sok érdekes dolog van még a világon.

Én is nyelvszakos voltam/vagyok és nagyon nem értek egyet azzal, amit a második válaszoló írt. Persze, mindenkinek egyéni tapasztalatai vannak és sok összetevője van annak is, hogy végül ki milyen véleménnyel van a képzésről, mit jelent számára, mit kapott tőle és így tovább. Értelemszerűen én is a saját tapasztalataimra tudok hagyatkozni, így nem azt szeretném mondani, hogy márpedig nincsen igazad. Viszont azt gondolom, hogy ez már egy jelenség, amit nem egy és nem kettő (ex) nyelvszakos kapcsán figyeltem meg... Én azt gondolom, hogy az ilyen jellegű negatív kritikák (pl. "3 év alatt nem lehet olyan szinten megtanulni egy nyelvet", "Nem sok nyelvóra van.", "több mint a fele otthagyta mert rájött, hogy szarnak se jó", "ötletük sincs, hogy mit fognak vele kezdeni") sokszor onnan eredeztethetőek, hogy a hallgatók nincsenek tisztában vele, hogy konkrétan milyen képzésre jelentkeznek. Sajnos a többség úgy tekint a nyelvszakokra, mintha azok ingyenes nyelviskolák vagy nyelvtanfolyamok lennének és azzal a céllal felvételiznek a diákok, hogy "hát majd itt jól megtanulok xy nyelven"... holott erről szó sincsen. Egy nyelvszak filológia, társadalomtudományok, irodalom, nyelvészet, történelem. Egyértelmű, hogy a nyelvtudás és annak fejlesztése fontos a képzéssel párhuzamosan (pláne, ha nem elvárt az előzetes ismerete), de nem a nyelvtanítás a nyelvszakok elsődleges célja és funkciója. Ennek megfelelően szerintem teljesen egyértelmű, hogy nem nyelvórák képezik a szak törzsét, nem a nyelvfejlesztésre és a gyakorlásra helyeződik a hangsúly, hiszen maga a szak nem erről szól és nem is kérhető rajta számon. Ezt mind el lehet olvasni csomó oldalon, vannak szakleírások, elérhetőek a tantervek és ennek ellenére mégis csomó olyan hallgató van, aki azon értetlenkedik, hogy miért kell irodalmat tanulni, miért kell annyit olvasni mindenféle "hülyeséget" vagy miért nem fogja az alapképzés során perfekt megtanulni a nyelvet.... Én erre nem tudok mit mondani, csak annyit, hogy ez szerintem nem a képzés hibája. A képzés kínál valamit, a hallgató pedig elvárásokat támaszt vele szemben és, ha ez a kettő nem találkozik, akkor úgy gondolom, hogy itt elsősorban nem az egyetem és annak oktatói a hibásak. Erről jut eszembe, hogy én végképp nem keverném bele azt, hogy milyen az oktatás színvonala, az oktatók hozzáállása stb., mert ez nem egy általános megállapítás, amire bármit is lehetne építeni. Minden oktató más, mindenkinek van egy sajátos stílusa, személyisége, gondolkodásmódja, módszere és mind máshogyan viszonyulnak a munkájukhoz, tárgyukhoz vagy éppen a diákokhoz. Ennek megítélése pedig teljesen szubjektív, én sem tudnék mondani egyetlen egy olyan oktató a szakomon, akiket mindenki egységesen kedvel vagy éppen utál, megoszlanak a vélemények (ezt pl. a markmyprofessor oldala is igazolja, az egyik kommentben elküldik a ****-ba, a másikban megdicsérik és megvédik). Nekem pl. eddig teljesen jó a tapasztalatom a tanáraimmal és velük tényleg nagy szerencsém van, de ettől még nem gondolom azt, hogy mind ilyen. Ami pedig a jövőbeni kilátásokat illeti, én ugyanígy nem vonnék le ilyen éles következtetéseket. Nagyon sok múlik azon, hogy az egyetemen kívül te saját magad mit pakolsz bele abba a kis "batyuba", milyen plusz dolgokat (pl. plusz tudás, tapasztalat, személyiségi jegyek, kompetenciák, érdeklődés stb.) tudsz felmutatni. Ezek valóban nem olyan szakok, mint pl. egy fogorvosi, ami célzottan felkészít egy hivatásra és egyenes utat mutat, viszont nem jelenteném ki kategorikusan, hogy nem jó semmire és senki sem tud belőle profitálni semmilyen módon.

Hogy a konkrét kérdésre is válaszoljak, ez rajtad múlik. Én egy mérnöki szakot hagytam ott nyelvszakért és nem bántam meg. Nem azért hagytam ott, mert nem ment, mert béna voltam, mert buta voltam, mert lusta voltam stb., hanem azért, mert egyszerűen nem érdekelt. Viszont ennek felismeréséhez szükségem volt arra, hogy kipróbáljam és saját magam megtapasztaljam azt, mert addig úgy álltam hozzá, hogy "hát az sokkal piacképesebb, sokkal jobb, sokkal egyszerűbb munkát találni, sokkal elismertebb" stb., de rájöttem, hogy ez nem számít annyit. Ha el is végzem, akkor most egy semmitérő mérnök lennék, mert én azt gondolom, hogy iszonyatosan sok múlik az egyéni ambíciókon, motiváción, törekvéseken. Ha nem érdekel, akkor nem fogod beletenni a kellő energiát, időt és ez meg fog látszódni a végeredményen is. Nem fogom azt mondani, hogy hagyd ott és menj el a választott nyelvszakra, mert egyáltalán nem biztos, hogy számodra is ez lenne a megfelelő döntés. Viszont én személy szerint bíztatlak arra, hogy gondolkodj a váltáson, keresgélj, járj utána, kérdezgess stb. és ne félj váltani, ha azt érzed a kellő lépésnek.

Kedves Kérdező!

Végül hogy döntöttél?