Nem kellene kivenni az oktatásból a magyar nyelvet, és helyette idegen nyelvet tanítani?

#10

Otthon mindenkiknek felsofoku nyelvvizsgaja van van mindenbol, megis 2 szot nem tudnak kinyogni ha eljon a pillanat es valamit kell mondani

szerintem a magyar, irodalom es a tortenelem tantargy is felesleges....

meg termeszetesen a hasonlo idiotak mint te akik feleslegesen fogyasszak a levegot

Annyiból van benne valami, hogy pl. én a magyar nyelvtant is akkor kezdtem felfogni, amikor idegen nyelven kezdtem tanulni. Előtte majdnem agybajt kaptam a névszói-igei és névszói állítmánytól, nem értettem, mert a névszói állítmány is főnév, és az alany is lehet főnév. Amikor angolul kezdtem tanulni, akkor esett le ez az egész.

A helyesírásra viszont több hangsúlyt kéne fektetni. Na, nem úgy, hogy bejön a tanár, lediktál egy nehéz szöveget és beírja utána az egyeseket a naplóba, hanem megtanítja, ezért tanár. Pl. legrosszabb esetben is oda lehetne adni a tanulóknak egy listát, amin 100 ly-os és 100 j-s szó van, és azt tanulják meg, de ilyet mi sose kaptunk, hanem csak stresszelhettünk diktálás közben, hogy most jól írjuk-e és nem kapunk-e egyest.

Pl. a szófajokat és a mondattant tényleg jobb lenne párhuzamosan az idegen nyelvvel tanulni. Sok tanulónak jelent gondot, amikor a németben mellékmondatban KATI szórendet kéne használni, de nem használják, vagy az angolban ugyanekkor nem kérdőszórend, hanem egyenes szórend lenne. Ezt szinte mindig el kell magyarázni a tanulóknak, hogy pl. a "Nem tudom, mennyi az idő" mondat végén nincs kérdőjel, mert ez nem kérdő mondat, hiába van benne a "mennyi" kérdőszó, és ugyanezért a mellékmondatra jellemző szórend van benne idegen nyelven. Nagyon sokan csak elméletben értik meg nyelvtanórákon, hogy mi az az alárendelő összetett mondat és a mellékmondat.

Van egy mondás, hogy aki nem beszél idegen nyelvet, semmit nem tud a saját nyelvéről.

Szükség van a magyarra is, mint tantárgyra, de idegen nyelv ismerete nélkül nagyon nehézkes és elméleti, mondhatni szinte értelmetlen bizonyos részek tanítása.

Az irodalomra szükség lenne, de itt az veszi el teljesen a tanuló kedvét, amikor középiskola első osztályában a művészet és valóság viszonyát kezdték boncolgatni, ami azért már külön terület, az esztétikához tartozik, a katarzis, stb., sőt ez már pszichológia, amivel nem kéne rögtön az irodalomórákat kezdeni. Ennyivel rögtön Gadamer befogadáselméletével is lehetne indítani és osztogatni az egyeseket, ennek nem sok értelme van.

Annak megint nem tudom, mennyi értelme van, hogy meg kell tanulni elszigetelten egy-egy író életrajzát és abból felelni úgy, hogy a műveit még nem is tanulták. Hiszen a művekben jönnek elő az életrajzi elemek, ezért fontos. Ez kb. olyan, mint ha idegen nyelvből rögtön meg kéne tanulni az új szavakat és abból felelni, és majd utána használni a szavakat a gyakorlatban. Előbb kell begyakorolni.

De a jó magyartanár érdekessé tudja tenni a tantárgyat a tanulók számára.

Szerintem nem kellene kivenni, de jelentősen le kellene csökkenteni a heti óraszámát. Szerintem heti egy irodalom és 2 nyelvtan órát kellene megtartani a mai 3 irodalom és 2 nyelvtan helyett.

Az angolt esetleg már 2-tól, 3-tól oktatnám; heti 5 órában.

Utolsó, nagybetű, írásjelek stb. úgy látom téged sem annyira érdekel.

Szerintem ha valamit állítasz, akkor illik megindokolni. Ez a válaszod kb. egyenlő a nullával, mond el, hogy miért gondolod azt, hogy aki nem ismeri az ország történelmét az egy nulla?

Rossz jegyet kaptál az iskolában, csúnyán szólt hozzád a tanár?

Nem, nem kellene!

Magyarországon a magyar embereknek mégis csak kellene tanulniuk az anyanyelvüket, -ről. Ha a magyarok nem tanulnak a saját nyelvükről, akkor ki? (már bocsánat, de te nem tartod magad magyarnak?)

Nem csak az lesz később hasznos az életben, amivel most szívesen foglalkozol.

Ill. később is lesznek a munkádban olyan dolgok, amikhez nincsen kedved, de meg kell csinálni.

[link]

[link]