A francia, spanyol, illetve az orosz nyelvben van neme a főneveknek?

heló

a franciában úgy van, ahogy leírták, az úgy helytálló, nem írom le még egyszer :)

spanyolban ugyanígy vannak a névelők

la (nőnem), lo (hímnem), és van egy harmadik névelőjük is (talán a 'le' de nem vagyok benne biztos), viszont semleges nemük (mint pl das a németben) nincsen

plusz spanyolban a melléknév vége is meghatározhatja a nemet, pl guapa/guapo szép lány/fiú, bonita/bonito gyönyörű l/f, fea/feo csúnya l/f

ha választani akarsz, akkor az oroszt javaslom

Spanyolban és franciában két nem van, hím- és nőnem. Az oroszban három nem van. Azt mondják, a spanyolban is van semleges nem, de kb. 20-40 főnév tartozik ide, amik LO névelőt kapnak, de szerintem hülyeség ezért semleges nyelvről beszélni, megjegyezzük azt a néhány rendhagyót és kész.

A spanyolban következtethető ki legkönnyebben a nyelvtani nem: ami -o végű, az hímnemű, az -a végű nőnemű, az -e végű pedig vagy ez, vagy az, meg kell tanulni. Persze van néhány kivétel is. Hímnemben EL (többes számban LOS), nőnemben LA (többes számban LAS) a névelő, pl.

el libro - a könyv, los libros - a könyvek

la mesa - az asztal, las mesas - az asztalok

A franciában is kikövetkeztethető sok esetben a főnév neme a végződésből, de erre már összetettebb a szabály. Pl. az -e végűek többnyire nőneműek, a mássalhangzó végűek többnyire hímneműek, de ez egyáltalán nincs mindig így. Hímnemben LE, nőnemben LA a névelő, magánhangzóval kezdődő szó előtt mindkét nemben L', többes számban mindig LES. Pl.

le livre - a könyv, les livres - a könyvek

la table - az asztal, les tables - az asztalok

l'arbre - a fa, les arbres - a fák

Természetesen a személyt jelölő főnevek megőrzik a természetes nemet. Van határozatlan névelő is, azok alakja is függ a főnév nemétől.

Az oroszban három nem van, névelő nincs, de a főnév ragozása a főnév nemétől nagyban függ. Sok eset van, és a végződések az esetekben a nemtől is függenek. Arra már nem emlékszem, mire végződnek a hímnemű szavak, talán mássalhangzóra. A nőneműek -a vagy -я végűek, a semlegesneműek -o vagy -e végűek. Többes számban a végződés többnyire -и, amit vagy a végmagánhangzó helyére teszünk, vagy az utolsó mássalhangzó után áll, de erre már nem emlékszem pontosan, és talán az -и-n kívül más többes szám végződés is van, sőt biztos.

Az oroszról itt lehet többet megtudni:

[link]

Az előttem író jól írta, egyikben sem olyan idegesítő, mint a németben :)

Oroszban nem létezik névelő, viszont van neme a szavaknak, amit viszont 99%-ban nem kell külön megtanulni, mert:

- Az a-ra végződő főnevek nőneműek, pl. zsénscsina,

- az o-ra és e-re végződőek neme semleges, pl. piszmo,

- a mássalhangzóra végződőek férfineműek, pl. turiszt. Férfi- és nőnem többesszáma -i (turiszt - turiszti), semleges többesszáma -a (piszmo - piszma). Pár kivetéel persze van. Ami icipicit bonyolítja, az az, hogy kétféle i betű van (az egyik ü-szerű i), illetve vannak lágyjelre végződő főnevek, amik nő- és férfineműek is lehetnek, és magolandó, de nincs belőlük sok.

Franciában pedig szerencsére csak két nem van, la - nő, le - férfi, viszont itt is magolni kell ált., hogy mi a neme, mert a szó vége ált. nem árulja el. A többesszám mindig -s, a kivételekre, amikor -x a tsz., van szabály, és nem sok van belőlük.

Előző vagyok. Ha esetleg még segít (akár másoknak is) - tudom, nem pont ezt kérdezted - de a franciát inkább az angolhoz hasonlítanám, az oroszt pedig a némethez, ami a tanulás módját illeti.

Ugye megvan németben az a sok táblázat, akkusativ, dativ, genitivben nemek szerinti melléknévragozás, névelők változása eset szerint... na ezek a táblázatok sokkal nagyobbak az oroszban, mert bár névelő nincs, a szavak végét 3 nem és 8 eset szerint kell ragozni, plusz a többesszám is változik nem szerint - tehát nem férfi, nő, semlesges és többes szám, azaz 4 típus van, hanem férfi, nő, semleges + többes szám férfi, tsz. nő, tsz. semleges, azaz 6 (de nem mindig 6 különféle rag van, ált. a semleges és a férfi egyezni szokott). Remélem, érthetően írtam le. :)

A franciát azért hasonlítom inkább az angolhoz, mert alapszinten egyszerűbb és gyorsabb tanulni, mint németül és oroszul, nincs irgalmatlan táblázatra szükséged ahhoz, hogy elmond, "a szürke iskolában vagyok". Persze felsőfok környékére itt is lesz valószínűleg nehéz rész, ahogy az angolban is, de könnyebb belerázódni és megszeretni szvsz. A kiejtéstől szoktak rettegni - szerintem csak elsőre tűnik bonyolultnak, aztán belerázódik az ember, ahogy észreveszi, hogy egy-egy betűkapcsolatban 90%-ban ez és ez lesz kiejtésben, csak a mintákat kell észrevenni: mint az angolban. Eleve 18 évesen már töri/irodalom kapcsán is látsz annyi francia tulajdonnevet, hogy lesz valami halvány fogalmad arról, mit hogyan lehetne kiejteni (Versailles, Richelieu, Verlaine, stb.) A sok x, aposztróf és y pedig csinossá, egzotikussá teszi a szövegeket :D

Oh, tudom, nem ezt kérdezted, de gondoltam, kiegészítem az előző hozzászólásomat, ha esetleg más is dönteni szeretne, melyiket válassza ezek közül :)